Napi igék

Elfelejtette kegyelmét az Isten, vagy elnyomta irgalmát a harag? (Zsolt 77,10)

De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem. (Róm 5,20b)

Olvasmányok

1Kor 14,6-9.15-19; Jón 4,1-11

Lelki útravaló a mai napra

Lánglelkű prédikátorok által gyakran használt szófordulat: "Dönts Isten mellett!" Mintha egy szárnyatört madarat biztatnánk arra, hogy végre repüljön már. Útmutatónk mai igeversei arról tanúskodnak, hogy Isten a legfontosabb döntést már kimondta felettünk. Minket választott. Igent mondott életünkre – Krisztusban. Végtelen sok bűnünknél végtelenebb az ő kegyelme. Szép korálunk sorai így tanúskodnak erről: "Én lettem hűtlen, de te sohasem…" Isten letette a voksát az ember mellett, s ez a mi egyedüli reményünk. Nem Istennek kell hát változnia, hanem nekünk. S ez nem megy magától, csak kegyelemből.

Ha mégis azt érezzük, hogy Isten nem látja problémáinkat, kríziseinket, nem törődik velünk, elfelejtett minket, és kéréseink is süket fülekre találnak nála, soha ne saját gondolataink és érzéseink szerint tájékozódjunk, hanem mindig az ő igéjéből induljunk ki, amely örök kegyelmét hirdeti. Ha Isten dobott volna minket, nagy bajban volnánk. Ő azonban soha nem veti el népét. Ezért ha azt érzed, hogy bezárult az ég feletted, és Isten nem válaszol vagy nemmel válaszol imáidra, akkor a csupa nem fölött és mögött ragadd meg e mélységes és titokzatos igent. Tekints a keresztre, és meggyőződhetsz arról, hogy a Megváltó vére érted is kiontatott. Bízzál az Úrban, ő nem felejt el téged!

*

Uram, bár sokszor megfeledkezem rólad, te mégis irgalommal fordulsz hozzám. Bár sokszor bűnnel bántalak, te mégis átölelsz kegyelmeddel. Bár sokszor hűtlen vagyok hozzád, te mégis hű és igaz maradsz. Bár sokszor szeretetlen vagyok, te mégis szeretsz engem. Bár sokszor bizalmatlan vagyok, te mégsem fordulsz el tőlem. Örök kegyelmed őrizzen és formáljon szüntelen! Szánj meg engem, hogy éljek! Ámen.

Szerző: Weltler Gábor