38899 ima található a honlapon, összesen 66811 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium
    Naponta frissül

    A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából

    Karácsony, húsvét, pünkösd folytatása és ezzel az egyházi év teljes hagyományvilágának áttekintése.

    Olvasóink között akadhatnak, akik öncélúnak, hosszadalmasnak, ezért elhagyhatónak érezhetik egyes terjedelmesebb régi, illetve népi szövegeknek: kódexeink legendáinak, énekeknek, imádságoknak, litániáknak idézgetését. Ezek azonban szakszerű mondanivalóinkat, következtetéseinket szemléletesebbé teszik, valósággal illusztrálják, mert jámborsági stílusokat és formákat, hivő magatartást közvetlenül jellemeznek. Forrásuk valami régi, legnagyobbrészt már alig hozzáférhető könyv, nyomtatvány, kézirat. Puszta utalással, hivatkozással a nagyvárosi könyvtáraktól távol élő olvasó mire sem menne, mert sem ideje, sem lehetősége nincs utánanézni, lelőhelyükön tanulmányozni.

    Élőszavas és írásbeli forrásainkat távolról sem merítettük ki, bár folyton emlékeztetünk rájuk. Nem művészettörténetet, illetőleg ikonográfiai szakmunkát, sajátos módon felfogott település- vagy társadalomtörténetet, sem a vallásos érzület, illetőleg folklór summázását, hanem mindezeknek egyensúlyával népéleti munkát iparkodtunk írni.

    Illesse köszönet a Kiadót, továbbá mindazokat: élőket és megholtakat, akik négy évtizedes gyűjtő- és kutatómunkánkban támogatták.

    Szeged, 1975. Fehérvasárnap Bálint Sándor

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumMihály megjelenése

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    08

    Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon.* Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.

    A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye.* Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belőle.* Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.*

    A kolozsvári Szent Mihály-templom sajátos fölépítésű miséjét örökítette meg Megyericsei János helybeli archidiakonus (1517). A graduale így hangzik: Surrexit pastor bonus, Alleluja. Mons Gargano noli timere, quia ego sum archangelus, missus a Domino aedificare templom Dei, ubi saxa panduntur et peccata hominum remittuntur.*

    Mihálynak ez az ünnepe volt a soproni híres Mihály-templom középkori búcsúnapja. Ilyenkor zöld lombbal díszítették föl.* A pápa Tápé Szent Mihály-temploma számára is erre a napra engedélyezett búcsút (1642). Emlékezete azonban már régen veszendőbe ment: a tápai misabúcsú megünneplésére is szeptember 29-én, illetőleg a rákövetkező vasárnap kerül sor.

    A magyarországi Mihály-kultuszt egyébként fő ünnepénél mutatjuk be.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumSzaniszló

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    07

    Szaniszló Krakkó püspöke, vértanú (†1079). Boleszló lengyel királyt kicsapongó élete miatt sokszor megfeddte. Boleszló azzal próbálta rágalmazni, hogy az elhalt nagybátyjától vásárolt telek árával a püspök adós maradt. Szaniszló három nap – három éjjel böjtölve, virrasztva, kérte a halottat, hogy tanúskodjék mellette. A halott nagybácsi a tárgyaláson meg is jelent, és tisztázta Szaniszlót. Intelmeit azonban a király ezután sem hallgatta meg, sőt a püspököt kivégeztette.

     

    Hallgassuk meg erről az Érdy–kódex* előadását:

     

    az Úristennek szent papját kivonyá az egyházból és mind ízenkéd koncoltatá és bestyeknek és égi madaraknak hányatá megemészteni. De ime azonközben Úristennek akaratjából Vizli vízről négy keselyűmadarak jövének és ez szent mártirnak szent testét senkinek sem hagyák bántani. Mikoron mindez isteni csodadolgokat látták volna, nekik ájotatusságnak okáért odamenének, és felgyőjtvén az szent testnek remekeit. És mikoron egymás mellé rakták volna, ottan egésszé lén az szent test, mintha semmi seb reá nem esött volna. Szent Mihály egyházában temették el, és az lámpás, kit fejének felfüggesztöttek, nagy sok esztendég szenetlen égött minden segedelem nélkül.

     

    Szaniszló tisztelete leginkább a Szepességben és a vele szomszédos tájakon virágzott, ami világosan a lengyel jámborság átsugárzását bizonyítja. Ismeretes az is, hogy Zsigmond király tizenhat szepesi várost zálogosított el Lengyelországnak, amelyek csak jó negyedfélszázad múlva, Mária Terézia idejében kerültek vissza hazánkhoz.

    A szent hajdani tiszteletét Szaniszló, Szanka családneveink is tanúsítják.

     

    Szaniszló legrégibb ismert hazai patrociniuma Nagysáros (Velky Šariš), Szent Ágoston remetéinek perjelsége (1274).'*

    Nyilván még szintén középkori Frigyesvágása (Friedmann, Frydnam), Pongrácfalva (Pongracovce), Szaniszló-patrociniuma. A podolini piarista templom és kollégium titulusát (1642) az magyarázza, hogy a rend egyrészt Lengyelországból települt át hazánkba, másfelől pedig alapítója Lubomirski Szaniszló volt. Adatok híján nem tudjuk magyarázni Apátfalva (Opatovce, Nyitra) Szaniszló-patrociniumának eredetét.

    Szaniszló alakja föltűnik Bélakorompa (Krempa 1516), Kassa (1440), Kisszeben (Sabinov 1500, István király társaságában), Nagyszalók (Velky Slavkov 1483), Németlipcse (Partizénská Lupča 1450), Szepesszombat (Spišska Sobota 1516) szárnyasoltárainak táblaképein.*

    Egy, a Szépművészeti Múzeumban őrzött, nyilván a Szepességből származó házioltárka (1420) Vencel király társaságában örökíti meg Szaniszlót. Szintén itt látható Jankovich Miklós gyűjteményéből, ismeretlen helyről, de mégis a Szepességről három táblakép: 1. Szaniszló vértanúsága, 2. Csoda Szaniszló ereklyéjénél, 3. A gyilkos Boleszló halála.* A legenda szerint a király megtébolyodott, és a Kárpátok erdőségeiben bolyongva lelte halálát.

    A szent gótikus faszobrát őrzi (Gánovce, Szaniszló-oltár 1480).*

     

    Szaniszló-oltára van a lőcsei volt jezsuita templomnak.*

    Lengyel kapcsolataink melegségére jellemző, hogy a püspök ünnepével középkori misekönyveinkben sűrűn találkozunk.

    Népéleti nyomaink, egyben Szaniszló interetnikus: lengyel, szlovák, szepesi német kultuszának vizsgálata elsősorban a szlovák, illetőleg lengyel szakkutatásra tartozik.

     

    Nyilvánvalóan lappangó barokk irodalmi forrásból merít Varga Lajos szakrális népköltő verses földolgozása: A megtámadott végrendelet.* Eszerint Millén Péter dúsgazdag lengyel államférfi halálos ágyán átok terhe alatt vagyonának felét három fiára, másik felét pedig az Egyházra hagyta. Ott állott mellette Szaniszló püspök is. A gonosz Boleszláv király hamis tanúvallomások alapján az egyház jussára rátette a kezét. Szaniszló hiába kérte a három fiút, hogy mondják meg a királynak az igazat, őket ugyanis a király örökségüktől nem fosztotta meg. A püspök – miután a király könyörtelen maradt – a halott Pétert hívta tanúnak, aki már három éve nyugodott székesegyházbeli sírjában. Ez Mindenszentek napján történt, de a király kinevette. Szaniszló erre halottak napján a sírt felbontatta, és a halottat bizonyságul hívta. Péter megelevenedett, Szaniszló pedig kezénél fogva a király elé vezette. Boleszláv remegve ígért bűnbánatot és elégtételt. Péter még a hívekhez fordult, és olyan életre ösztönözte őket, hogy méltók legyenek az örökboldogságra, majd visszatért sírjába, ahol nyomban por és hamuvá foszlott.

    A király ezután sorvadó betegségbe esett, de halála késett. Varga itt erkölcstanító buzgalmában – megtérni sohasem késő – eltért a középkori legendától. A király ugyanis vezekelni kezdett, majd amikor minden törvénytelenségét helyreigazította, megbékélve fogadta Szaniszló kezéből a végső vigasztalást.

    Tudomásunk szerint Varga Lajos műve szakrális folklórhagyományunkban nem hagyott nyomot.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumOlajbafőtt Szent János

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    06

    Olajbafőtt Szent János, a Müncheni-kódexben Szent János olajbanfőzete, voltaképpen a római Johannes ante portam Latinam-templom fölszentelési ünnepe. A titulus János evangélista legendájának arra a mozzanatára emlékeztet, amikor Domitianus császár idejében a templom helyén forró olajjal telt katlanba vetik, ahonnan azonban sértetlenül jön ki.

    Ismeretes, hogy Olajbafőtt Szent János az egri főegyházmegyének és székesegyháznak ősrégi védőszentje: Már az evangélista főünnepénél (dec. 27.) szólottunk e titulus megválasztásának valószínű okairól. Miután egyrészt a karácsonyi ünnepkör liturgikus telítettsége, másfelől pedig a téli időjárás miatt nincs méltó alkalom a búcsú megülésére, búcsúnapul Jánosnak ezt az ünnepét választották. Középkori helyi liturgiája szerint* az egész papság részvételével körmenet indult a székesegyházból a vár nagykapujához (ad magnam portam). Ez nyilván emlékeztetni akart a római kapunál történt jelenetre.

    Telekessy István, Eger nagynevű főpásztora egyik öregkori, Hevenesi Gábor jezsuitához írt levelében (1710)* megilletődötten idézi az ünnepet:

     

    Én éppen elöregedtem. Ha Isten a jövő pünkösd havának hatodik napját adja érnem s annyira való erőm lészen második primiciámat fogom elmondani... A mely nap ezelőtt ötven esztendővel Rómában in collegio S. Apollinaris első misémet mondottam vala, de nem lévén szerencsém ehez a solemnitáshoz, hogy itt is azon a szent napon (S. Joannis ante portam Latinam) énekelhessem el második misémet Szent János templomához, az egri várnak kápolnájában. Kinek felette ezelőtt egynéhány esztendőkkel csodálatosan in festo Beatae Marie Virginis Elisabeth Visitantis három szál liliom virágzik vala ki.

     

    Atya (Sarengrad) középkori, Szentlélek tiszteletére szentelt franciskánus temploma különös pápai búcsúkiváltsággal dicsekedhetett: minden olyan esztendőben, amikor Olajbafőtt Szent János napja péntekre esett, három ferences pátert választhatott ki gyóntatásra, akik az apostoli felhatalmazás erejénél fogva a gyónókat minden bűnük alól teljes föloldozásban részesíthették. Így aztán minden hetedik esztendőben hatalmas búcsújárás volt Atyán.*

    Ezt az ünnepet választotta búcsúnapul Mezőtárkány (1773), Sáta (1781), Csécs (1800), Lucska (Lučka, Rozsnyó közelében), amely régebben szintén Egerhez, az egyházmegye északi határvidékéhez tartozott. Mátraszöllős (1772), Abasár (1756) szőlőbeli kápolnájának patrociniuma is a Szent János áldása szerzőjét dicséri. Nem tudjuk, hogy az Esztergom környéki Kirva, újabb nevén Máriahalom, továbbá Csiffár (Čifáre), hogyan jutott a ritka titulushoz.

    A kassai székesegyház sekrestyéjében egy 1510 tájáról származó táblakép az olajbafőzést ábrázolja.* A hagyomány szerint Egerből hozták ide. Nyilvánvalóan még abban az időben, amikor az egri káptalan a török elől Kassára, az egyházmegye északi jeles városába menekült.

    A jelenet látható még Muzsna (Mojsna) erdélyi szász falu szárnyasoltárán (1521),* fadomborműként a lőcsei Jakab-templom főoltárán, Lőcsei Pál alkotásán is.

    A sátai templom oltárképe (Johannes ante Portam Latinam, 1767, Wagenschön) az egri székesegyház egykori főoltárképe.* Olajbafőtt János társpatrónusa a szatmári egyházmegyének. A titulust az egri anyamegye, majd metropolia védőszentjére való emlékezéssel választotta magának.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGotthárd

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    05

    Gotthárd niederaltaichi bencés apát, majd hildesheimi püspök (†1038)* Gizella magyar királynénak, Szent István feleségének közvetlen bajor környezetéhez tartozott.

    Gotthárd neve és ünnepe valamennyi hazai középkori misekönyvben előfordul, így már a Pray-kódexben is. Ez mindenesetre a szent püspök korai magyarországi népszerűségét tanúsítja. Hazai kultuszának legrégibb nyoma a nyitrai Szent Emmeram-székesegyház, továbbá a pozsonyi új Mária-templom Gotthárd-ereklyéje.

    Rendi őshagyomány szerint minden cisztercita monostort Nagyboldogasszony (Assumpto) tiszteletére szenteltek, a Szent Gotthárd-titulus kivételnek tetszik. Schwartz Elemér kutatásai nyomán* azonban valószínű, hogy ez régebbi a cisztercita alapításnál. Schwartz szerint a Gotthárd-patronátus a Wolferus lovagtól alapított küszéni, németújvári bencés apátsággal (1157) függ össze. Pannonhalmáról, tehát Szent Márton hegyéről népesítették be. Ez a magyarázata az apátsághoz tartozó Rábaszentmárton, Nagyfalva (Mogersdorf, ma: József-titulus), Királyfalva (Königsdorf, ma: István király) ősi Márton-patrociniumainak, de Szentgotthárd nevének is. Ez azonban nem sokáig virágzott, mert III. Béla várépítés céljából a hegyet, illetőleg monostort elvette tőlük. A felsorolt templomtitulusok mindenesetre bencés intenciókra vallanak.

    Lehetséges, hogy a koraközépkori magyarságnak a passaui egyházmegyével való bensőséges kapcsolata is érvényesült Gotthárd tiszteletének Magyarországon való terjedésében. Gotthárd ugyanis ebben az egyházmegyében született és niederaltaichi apátként sokáig itt működött. Egyébként a Rába–Lapincs vidéke, ahol a róla elnevezett cisztercita monostor létesült, Szent István idejében még a passaui egyházmegyéhez tartozott.

    Hazánk történetéből ismeretes, hogy az Árpád-korban, a XI–XII. század folyamán az országot hatalmas, két-három napi járóföld szélességű, áthatolhatatlan természeti és mesterséges akadály: erdőség, vízvidék, földvár vagy más erősség védelmezte az idegen betöréstől. Ez volt a gyepü.* A kijáratokat állandó őrség tartotta megszállva.

    Ahol a Rába elhagyja az országot, ott alapította (1183) a Boldogságos Szűz és Szent Gotthárd tiszteletére III. Béla magyar király a franciaországi Trium Fontium (Trois Fontaines) anyamonostorból kirajzó új cisztercita apátságot, amely azután e határhely névadója is lett. Sajátos módon külföldön is szívesen ajánlották az átkelő helyeket Gotthárd oltalmába.

    A középkori templom a reformáció és török hódoltság viharai között elpusztult. Az apátság mostani barokk templomának S. Gotthardi Protectori Nostro feliratos oltárképe Gotthárdot magyar barokk környezetben ábrázolja. A képen öt csodatette látható. Ebből kettő magyar vonatkozású: egy magyar fiú a szent püspök közbenjárására halottaiból föltámad, továbbá egy magyar férfi fogságba kerül, bilincsbe verik. Börtönében Gotthárdhoz könyörög: a vaslánc magától leválik róla, ő pedig megszabadul.* A jelenet megfestését nyilván a török időknek még eleven emlékezete is sugallta. Gotthárd püspök feltűnik az ebédlő mennyezetén is.

    A mennyezetfreskó, a bécsi Dorfmeister István hatalmas kupolafestménye, a híres szentgotthárdi csatát ábrázolja: a megnyílt égből az Atyaisten, angyalok és Mária, mint Magyarország patrónája nézik, segítik győzelemre a küzdő keresztény sereget.

    Az apátság történetben csakugyan jelentős esemény a szentgotthárdi csata, Montecuccoli fényes győzelme a török hadakon (1664). Ezt a diadalt a korabeli jámbor néphit Gotthárd püspök közbenjárásának is tulajdonította. Ez az oka, hogy Magyaróvár városa a XVII. század végén emelt, máig álló plébániatemplomát Gotthárd tiszteletére építtette.

    Gotthárd magyarországi kultuszához még hozzátartozik, hogy a középkorban Pozsonyban és Sopronban kápolnát emeltek a tiszteletére. Csatár veszprémi faluban (1464),* továbbá Győr városában, a Királyfölde negyedben, a mai Kálvária táján, XV. századbeli szűkszavú följegyzés szerint* Gotthárd tiszteletére szentelt plébániatemplom virágzott. Gotthárd erdélyi prépost a Sebes folyón épített malom jövedelmét 1462–ben a gyulafehérvári székesegyház Szent Gotthárd-oltármesterségére hagyta.*

    Erdélyben máig is őrzi egy Szentgotthárd (Suentard) nevű falu (a régi Szolnok–Doboka megyében) az ő tiszteletének emlékezetét. Első említése 1138.* Jellegzetes ősi erdélyi férfi keresztnév a Kocsárd, amelyet a nyelvészek Gotthárd nevével hoznak összefüggésbe. Lehetséges tehát, hogy Székelykocsárd (Lunca Mureşului) erdélyi falu talán még középkori templomának védőszentjéről kapta a nevét.

    Pesthidegkút hódoltság után bevándorolt németsége Gotthárdot jószágpatrónusként tisztelte (1747).* A szentet ugyanis a Birodalom egyes vidékein contra luem pecorum is segítségül hívták.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumMonika

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    04

    Monika Szent Ágoston édesanyja.* Tisztelete hazánkban a barokk időkben az ágostonrendiek buzgólkodására egykori templomukban Budán, a mai franciskánus templomban virágzott.*

    Az augusztinusok harmadrendjének tagjai az önmegtagadás és szigorúbb erkölcsi élet jeléül szentelt szíjövet viseltek derekukon, és Szent Monika oltalma alá helyezték magukat. Külön Monika-kápolnájuk is volt.

    A társulat (Sodalitas Sacra Corrigiae) az anyaság magasztos felelősségével és önfeláldozásával, a család kultuszával társadalomreformáló hivatásra vállalkozott. Népszerűségét ránk maradt díszes, illusztrált névkönyve is tanúsítja: sok tagja volt a társadalom minden osztályából.

    Feltűnő, hogy a Majsa vidéki és kisalföldi parasztok szívesen kereszteltetik leányaikat Monika névre, amely egyébként Budapesten, nagyvárosokban is divatnév kezd lenni.

    Monika-ereklyét őriz Piliscsaba temploma.* Talán a budai klarisszáktól került ide.

    Kunszigeti asszonytól hallottuk: Szent Monika úgy tartotta, hogy az életnek kilenc keresztje van. A házasság keresztje közöttük a legnehezebb.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumFlórián

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    04
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Flórián

    Flórián Nagykanizsa vidékén Furgyán, Szent Furgyán római katonatiszt volt Noricum földjén, a mostani Felső-Ausztriában:* Keresztény hitéért halt vértanúhalált: nagy malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették. Életét és vértanúságát népéleti vonatkozások nélkül magyarul először az Érsekújvári-kódex* adja elő. A legenda szerint imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat a teljes elhamvadástól, ezért a tűzoltók tisztelik védőszentjükül. A tűzzel való kapcsolat magyarázza, hogy több helyen a sörfőzők, fazekasok (Szeged; Baja, Sümeg), kovácsok (Arad, Hosszúhetény) pékek (Adony), kéményseprők (Sopron) céhének is patrónusa volt. Ünnepén a kemencében nem égett tűz. Az adonyi pékek céhzászlaján ott látható Nepomuki Szent János is, a vízimolnárok védőszentje. A sörnek egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz. Tisztelete hazánk mellett főképpen Bajorországban, Ausztriában* és Lengyelországban virágzik.

    Középkori kultuszáról alig tudunk, ekkor még Ágota tisztelete járta.

    Szórványos ábrázolása azonban a középkor alkonyán, német vidékeken: a Szegességben, német városokban, erdélyi szászok között már felbukkan. Így Kassa (1493), Nagyszalók (Velky Slavkov, 1503), Malompatak (Mlynica, 1510), Szepesszombat (Spišska Sobota, 1516), Szászbogács (Bagaciu, 1518) szárnyasoltárain.* Oltára van a pozsonyi székesegyházban (1461), a soproni Mihály-templomban (1521).*

    Gótikus faszobrai: Besztercebánya (1500), Leibic (Lubica, 1521), Pozsony (Nemzeti Galéria, 1490), Ruszt (Rust, 1510), Szentjakabfalva (Jakub, 1480).*

    A XVII. századtól kezdve az osztrák barokk, később a katolikus német bevándorlások együttes hatásaként alig van templomunk, falunk, amelyben ne lelhetnénk föl Szent Flórián képét vagy szobrát. Ennek vészelhárító hivatást tulajdonítanak. Mint látni fogjuk, tűzvész után, illetőleg tűzvész ellen hazánkban számos helység tett a barokk időkben Flórián tiszteletére fogadalmat.

     

    Szombathelyen a XVII. század első felében nagy tűzvész pusztított. Ezért a város Flórián oltalmába ajánlotta magát, és a következő fogadalmat tette: Votum civitatis Sabariensis erga sanctum Florianum patronom. Legelsőbben minden városi ember azon Szent Flórián estét fogja megböjtölni és azon nap estvén vecsernyére minden ember elmenjen isteni szolgálatra. Szent Flórián napját pedig minden ember megülje, hogy kézi munkától megtartóztassa magát és cselédjét. Misén, prédikáción és processión jelen légyen és minden házigazda és gazdaasszony Isten tisztességére az oltárra ajándékot, vagy offertoriumot vigyen... Item az processióban minden céh együtt szövétnekkel jelen legyen, az ő régi jó szokások szerint Elevatiokor szentegyházban meggyújtsák szövétnekeket, ha kívántatik... Fogadalmukat a szombathelyiek a legutóbbi évtizedekig megtartották. A fogadalmi kép fölírása: DIVE FLORIANE TE AVXILIATORE PROTECTIO VENIAT AB OMNIPOTENTI SABARIAE EXVSTATE (= 1749). Vagyis: Szent Flórián, a te segítségeddel jöjjön a Mindenhatótól védelem a leégett Szombathely számára. Kronosztichonja a kép adományozásának évét jelzi.*

    1776-ban tűzvész pusztított Csepregen. A városka lakossága még ebben az évben megújította Szent Flórián Martyr tűz ellen való hathatós Patronos üllő Innepét, melly már Gróff Nádasdy Ferentz Tsepregh Városa hajdani Földes Urának idejétől fogva mindenkor Sátoros Innep volt Tsepregben, s különös ájtatossággal s jelen Processióval tartatott meg. Mely ünnep megülésének rendje:

    1–0. In Vigilia Scti Floriani, azaz előtte való Nap köteles Böjt vagyon és minden kézi Munkától való megszűnés az öreg Harang szóra.

    2–0. Ugyanazon előtte való Napon Estvéli Vetsernyére, sz. Flórián Napján pedig Énekes Misére, Predikátzióra, Processióra és ugyan azon Nap a második Vetsernyékre is megjelenni kiki 12 forint büntetés alatt köteles úgy, hogy egy-egy Háznál nem több, hanem tsak egy Ember maradgyon, a többiek pedig az Ájtatosságra elmenni tartoznak fellyebb említett büntetés alatt.

    Hogy pedig Senki azok közül is, kik Énekes Mise és Predikátzió alatt otthon maradnak, Sz. Mise nélkül ne maradgyon: Sz. Floriánnak Napján regveli 7 órakor egy kis Mise tartatik; Kilentz órakor pedig a fölső Templomból a Sz. Katalin templomába indul le az Processio az Oltári Szentséggel (mint Úrnapján), s ottan kis Mise mondatik; melynek vége levén vissza megy az Processió az öreg Templomba, hol Énekes Mise és Predikátzió leszen; s az Énekes Mise alatt kiki Offfertoriumra menni köteles. Az Processioban pedig minden Czéh együtt Szövétnyegekkel legyen jelen, az ő régi jó szokása szerint.

    Hogy pedig e nagy Szentnek, mint Városunk fogadott Patrónussának tisztelete öregbedjék és terjedjen, és annak esedezése által annálinkább oltalmaztassunk az Tűzi veszedelmektül. Nyoltz napi Ajtatosság fog évenként az szokott módon tartatni; úgymint 8 Nap mindennap regvel 7 óra tájban az Oltári Szentségnek kitételével és Kettős áldással Mise szolgáltatik, estve pedig 7 órakor Lytaniák, ismét az Oltári Szentségnek kitételével és Duplás Áldással. Mindezeken a napokon pedig a Sz. Mise és Lytániák alkalmatosságával Sz. Flóriánról Ének mondatik az egész Néptől, hogy mindnyájan ditsérvén az Istent e nagy Szentben, annak hathatós esedezését tapasztallyuk.*

     

    Számos Flórián-emlékkel találkozunk a barokk Pestbudán. Legnevezetesebb Christ Antal vízivárosi pékmester alapítása, a Fő utcai Flórián-kápolna (1759). A tornyának gombjában elhelyezett chronodistichonos ajánlás, illetőleg könyörgés:

     

    INSIGNIS SEMPER CELEBRA LAVDES FLORIANI

    NOS EJUS PRECIBUS, ALVET AB IGNE DEUS.

    FESTA COLAS SOLENNE ET IAM DIVI FLORIANI

    NEC FVGIT IN SANCTI GLORIA PRIMO DE0.*

     

    A tabáni tűzvészre emlékeztet a tabáni templom egyik mellékoltárán látható fogadalmi kép: ALLMÄCHTIGSTER GOTT MIT WUNDER SCHÜTZEST DU UNS ANZELNE HAUÄSER ERSCHONE O GNÄDIGSTER IN ZUKUNFT AUCH UNSERE MITBRUDER INCENDIVM IN RASCIANICA DIE 5 SEPT. A képen Flórián, mellette angyal önt vizet a lángbaborult Budára.

    Egy szerényebb kép a kapucinusok templomában is látható: EX VOTO DIE 5 SEPTEMBRIS ANNO 1810.*

    Flórián szobor áll még a belvárosi templom külső szentélyfalán, továbbá az óbudai Flórián téren és bizonyára még a főváros más helyein is.

    Tűzvész ellen a barokk időkben Flórián-szobrot szoktak a házak homlokzatára, sörfőző műhelyek bejárata fölé is helyezni. Jászladány népe az 1893. évi tűzvész helyén és annak emlékezetére emelte Flórián köztéri szobrát. Hasonlóképpen Mohács (1898) is. Becsehely Flórián szobra a falu szélén áll. A környékbeliek szerint a falu bosszúból állította ide, mert egy régi tűzvész idején nem teljesítette kötelességét. A vasi Balozsameggyes útmenti oszlopának fülkéjében Flórián, Donát és Vendel faszobrai (1795).*

    A régi templomok és városi középületek tornyában őrzött tűzharang leginkább Flórián nevét viseli, és bizonyos meghatározott időpontokban, így Szegeden este 9 órakor az ő tiszteletére szólalt meg.

    A szent tartós népszerűségére családneveink is utalnak: Flórián, Flóris, Fóris, Fórizs, Forján, Furján, Fóró, Forró,* régi szegedi Fura, Furka, Fúrús.

    Flórián-patrociniumok:

     

    Esztergom: Buda (1769), Detrekőszentmiklós (Plavecky Mikuláš, kápolna), Nemeskosút (Kosúty), Máriavölgy (Marianka, kápolna), Szentendre.

    Besztercebánya: Bisztra (Bistra).

    Nyitra: Várna (Varin).

    Eger: Hámor (1817).

    Kassa: Apátka (Opátka 1784).

    Szatmár: Szaksz (Rateşti, 1817), Mezőfény (Foeni, kápolna).

    Veszprém: Somogyacsa, Őrtilos (kápolna), Szőc, Városlőd (kápolna), Somogyszentmiklós (kápolna), Somogyaracs, Nyirád (kápolna).

    Pécs: Pécs-Bányatelep (1901), Cselegörcsöny, Szigetvár (kápolna).

    Székesfehérvár: Seregélyes (1801), Pilisvörösvár (1811).

    Győr: Sásony (Winden), Edve, Oroszvár (kápolna).

    Vác: Felsősáp (1834).

    Csanád: Arad (kápolna, 1753, Jung Tamás sörfőző emeltette),* Bogsánbánya (Bogšadlontana, 1768).

    Erdély: Govásdia (Govaşdia), Királybánya (Baia Craiulué).

     

    *

     

    Flórián magyarországi népi kultuszáról még aránylag keveset tudunk, adataink bőséges kiegészítésre szorulnak, Föltűnő; bár a bajor–osztrák kultusztájhoz való közelsége miatt érthető, hogy tisztelete inkább a dunántúli, főképpen pedig a göcseji nép körében vált általánossá, ahol a primitív tűzkultusz csökevényei is Flórián személye és ünnepe köré rögződtek.

    A század elején még sok göcseji faluban ezen a napon nem raktak tüzet, a kovácsok nem dolgoztak, kenyeret nem sütöttek. Máshol meg ősi módon szokták a tüzet éppen ezen a napon éleszteni. Reggel napkölte előtt valamely élőfa vastagabb, szárazabb ágán át kőtelet dobtak, és azt két végénél fogva két ember addig húzogatta, amíg lángot nem vetett. Az egész falu erről gyújtott aztán tüzet. Egy másik faluban az volt a szokás, hogy valamelyik férfi öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet mondott el Flórián tiszteletére. Vízzel keresztet hintett a tűzhelyre, és csak azután gyújtott alá. Ismét máshol ezen a napon csak férfi rakhat tüzet, különben a tűz, amely Flórián napján különösen haragos, kifutna a házból, és veszedelmet okozna. Göntérházán, amikor kenyérsütés idején nagy láng gomolygott, az asszony eléje térdelt és Flórián tiszteletére egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondott.* A Székesfehérvár–felsővárosi gazdasszony ugyanígy szokott imádkozni kemencébe vetés idején.

    Rábagyarmat hagyománya szerint Tüzes Flórián napján, hajnalban minden családtag vízbe mártja a kezét, nehogy keze nyomán majd tűz támadjon a házban.*

    Sok helyen azt is tartják, hogy amelyik házra Flórián képét odafestik, vagy szobrát odaállítják, nem éghet le.

    Hosszúhetény kovácsainak műhelyében sem égett tűz ezen a napon.

    A somlóvidéki Oroszi faluban még századunk első évtizedeiben is a család esti harangszó után a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozott. Egy óra múlva Szent Flórián tiszteletére újra megszólalt a harang. Ha a gyermekek már elaludtak volna, fölébresztették őket. Tűzvész ellen mindnyájan elmondtak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. Végül így fohászkodtak: Mentsen meg az Úristen Szent Flórián közbenjárására tűztől, víztől, másvilági tűztől!

    A zalai Sármellék faluban esti harangszó után szintén harangoztak külön is Flórián tiszteletére. A család itt is imádkozott, hogy a házat, falut a tűzvész elkerülje. Az imádságot így fejezték be: Szent Flórián ments meg minket a földi tűztől és az örök tűztől. Amen.

    Csököly katolikus asszonyai égiháború idején Flóriánhoz is fohászkodnak egy Miatyánkkal és Üdvözléggyel.

    Szemtanúi voltunk 1969-ben, amikor a számban igen megfogyatkozott székesfehérvári cserépkályhások, tetőfedők, cserepezők Flóriánt ábrázoló régi társulati zászlajuk mellé a szent ünnepén még temetkezési lobogót is szenteltettek a helybeli parasztság és magyar polgárnép templomában, a Sebestyén-egyházban. Úgy éreztük, mintha nemcsak személyes elmúlásukat, hanem a tisztes hagyomány pusztulását is meg akarták volna az avatással tisztelni.

     

    *

     

    Rábaköz több falujában a Flórián-mise után régebben tűzoltóversenyt szoktak tartani, amelynek tűzoltóbúcsú volt a jellemző neve.

     

    *

     

    A Szent György ünnepénél jellemzett fogadalmi időszak Szökéd baranyai falucskában Flórián és Illés próféta közé eső csütörtöki napokon volt.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumSzentkereszt föltalálása a keresztfa

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    03

    Szentkereszt föltalálása a keresztfa egyik ünnepe.

    Legendába hajló históriája szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptember 14-én ásták ki a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus, vagyis az INRI–tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Krisztus melyiken adta ki lelkét. Ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Az egyiktől meggyógyult. Így jelentődött ki, hogy melyik Krisztus keresztfája. A császárnő a kereszt egy részét és a szögeket fiának küldte Konstantinápolyba, a másik rész ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt a püspök minden nagypénteken nyilvános imádásra tette ki.

     

    A legendát a Legenda Aurea nyomán az Érdy-kódex* így adja elő: a zsidók Krisztus Jézus halálának utána az szent keresztfát vevék és nagy mély verembe vetvén, eltemeték. És többiglen kétszáz esztendőnél elenyészvén az feld alatt, mind Konstantinos császárnak ideiglen, kinek anyja, Szent Elona asszony lelé meg. Annak utána, kinek Istóriája rövideden ezenképpen vagyon:

    Midőn egyidőben Konstantinos császárnak hada támadott volna Maxencius császárral, vívának meg az alfelden, az Duna mellett, Konstantinos császár mikoron nagyon megrettent vólna, jelenék meg őneki álmában az szent keresztnek jegye. Szózatot es halla, mondván: ez szent jegynek erejével győzheted meg az te ellenségedet.

    Mikoron az szent keresztnek jegyét aranyból megszereztette volna, kezében viseli vala. Mást es szereztete, azt zászlóképpen a sereg előtt hordoztatja vala. És annak miatta Úristen diadalmat ada őneki, meggyőzvén Maxencius császárt és nagy hálát ada Istennek rajta... Azért meghagyá és kéré ő anyját, Szent Elona asszonyt, hogy egyebet benne ne tenne, hanem megkeresné az áldott szent keresztfát, kin ez világnak teremtéje megváltotta volna az emberi nemzetet és nagy méltó tisztelettel felmagasztalná őtet. Mikoron azért az szent asszony Jeruzsálembe jött volna, nagy haddal, behívatá mind, valahol az tartományban vének és bölcsek valának...

    Behívatá azért őket az királyné asszony, tudakozván rajta, holott feszejtették volna meg az áldott Krisztus Jézust. És mikoron semmiképpen meg nem akarná jelenteni, megfenyejté őket, hogy mind tűzben hányatná, ha igazán meg nem akarnák mondani. Azok kedég nagyon megijedének, elővé tolják Júdást (Zakeus ivadékát), mondván: nemes asszonyunk, ím ez igaz embernek és prófétának fia, az régi atyák törvényét jól tudja. Es valamint tőle tudakozol, mind igazán megjelentheti.

    Júdás nem akar vallani. Ezért a királyné mély száraz kútba vettette őtet. Holott mikoron egy egész héten volt volna, hetednapon kéré, hogy kivennék, fogadván, hogy mondaná, holott az szent keresztfa elrekkentetött volna. Elmenének azért az helyre és ott imádságot tévén, íme nagy csuda dolog: ottan megindula az hely, és oly mint nagy drága kenetnek füsti és balzsamomnak szép illatja ereszteték. Úgyhogy elcsudálkozván rajta, Júdás ottan mondá, két keze fölemelvén: óh, óh, bizony mondom, Krisztus, Jézus te vagy ez világnak idvezejtője. És ottan felövezvén, kezdé nagy erősen ásni az helyet.

    Mikoron húsz lépést ásott volna, találának három keresztfákat, kiket ottan az kerályné asszony eleiben vivé. Kik között mikoron nem tudnának választani, vívék az város közepire, várván Úristennek jelenetit. Azonközben történék: hát íme egy ifjat kezdének kivinni, hol eltemetnék. Júdás nagy hamarsággal járula és tartá meg az koporsót. És mikoron ketteivel illeté volna az keresztfának, és fel nem támadott volna az halott. Az harmadikot is hozjá illeté és ottan feltámada az halott. Kezde Lucifer az pokolbeli sátán felszóval ivölteni, kiáltani az égben, mondván: Óh Júdás, Júdás, mire tőd (tetted) ez dolgot, ellene cseleködél az más Júdásnak, mert az én készleletemnek általa eláruló Krisztust. Te kedég én akaratomnak ellene megjelentéd az ő keresztfáját. Az más Júdásnak miatta nagy sokakat nyerék, temiattad kedég nagy sokakat vesztök. Annak miatta sok ideiglen országlék (uralkodtam), de temiattad kiűzetem az országból. De bizony megfizetőm jól az te rajtam tett bosszúságodat. Ki betelék az időben, mikoron nagy kénokat tétele az hitetlenekkel őrajta és szent mártíromságot szenvede ez szent hit mellett.

    Júdás kedég semmit nem gondolván az erdeg beszédével, bosszantja vala őtet, mondván: az áldott Úr Jézus Krisztus téged pokolnak fenekére vessen az örök tűzre, átkozott sátán. Júdás azért ottan megkeresztölködék, és Quiriacus lőn neve, és az jeruzsálembeli püspöknek halála után tevék Jeruzsálembe püspekké.

    Az kerályné asszony kedég, mikoron látta volna, hogy az három vasszegek jelen nem volnának, kéré az püspeket, hogy megkeresné. Es mikoron Quiriacus püspek esmég odament volna, holott az keresztfát meglelte vala, imádságra adó magát. És ímé láta hát nagy szép aranyas színnel fénylenek az feldben mind az három vasszegek. És felvevén, nagy hálaadással vivé a kerályné asszonynak. És Szent Elona asszony térdére esék, és nagy főhajtással, nagy tisztességgel elhelyezteté őket...

     

    *

     

    A középkori legenda a népi barokkban él tovább, sőt a ponyván megéri a XX. századot is. A dokumentumok összegyűjtése, rendszerezése még a jövő folklórkutatás feladata. Mi itt csak Varga Lajos Verses Szentírására utalunk,* amely az Inventio hagyományának külön fejezetet szentel.

     

    *

     

    A katolikus liturgia, így a nagypénteki adoratio crucis, és nyomában a régebbi népi áhítat a keresztfát mindig hódolattal illette, hiszen a Megváltó szenvedett rajta és vérével is megszentelte. A keresztfában most már azonban nem csak a kínszenvedés eszközét tiszteli, hanem a győzelem jelképét is ünnepli. A liturgia ezért így módosítja a 95. zsoltárt: hirdessétek a nemzeteknek, hogy az Úr a fáról uralkodik. Ezért ábrázolják a keresztre feszített Krisztust egészen a gótikáig koronás királyként. Ezt a hódoló felfogást a keresztesháborúk után bontakozó passiómisztika és barokk jámborság szenvedő, töviskoronás Istenembere váltja föl. Ennek legmonumentálisabb kifejezése* a már többször emlegetett triumphus: a középkori templomok (Kassa, Lőcse, Bártfa, Igló, Szepesszombat, Daróc, és még bizonyára sok más helység) hajójának, szentélyének mennyezete alatt – anélkül, hogy a főoltár artisztikus megjelenését és szakrális sugallatait megzavarná – keresztbe fektetett erős gerendán ott áll a megfeszített Megváltó, két oldalán pedig a Fájdalmas Szűz és János evangélista. Az ábrázolás személyes tapasztalataink szerint Cseh- és Morvaországban is népszerű.

    A jelenet azonban leszáll a triumphus magasságából, és otthonossá válik az emberek mindennapi életében. Ott látjuk állandó intelem gyanánt a barokk Kálváriákon, köztereken, szántóföldek, szőlők útkereszteződéseinél, imádságos könyvbe való szentképeken. Olykor a Grál-kehely is megjelenik rajtuk.*

    Az egri egyházmegyében már a török hódoltság alatt virágzott a szentkeresztcéh, vagyis a szentkereszt oltalma alatt álló jámbor társulat (Debrő, Jászapáti), amelynek búcsúkkal járó fő ünnepe az Inventio és Exaltatio volt.

     

    *

     

    Főlírást is íra pedig Pilátus és a kereszt fölé tevé. Vala pedig írva: Názáreti Jézus a zsidók királya (János 19,19). Latinul: Jhesus Nazarenus Rex ludeorum. Rövidítve: INRI. Ez a titulus, amelyet egy német ponyvanyomtatvány jellemző barokk hódolattal így részletez:

    Der allmächtigste, allerweiseste, aller durchlauchtigste und unüherwindlichste Fürst und Herr. Herr Jesus Christus, wahrer Gott von Ewigkeit, gekrönter Kaiser der himmlichen Heerscharen, erwählter König zu Syon und des ganzen Erdbodens, zu aller Zeit Mehrer der heiligen christlichen Kirchen, einziger Hoherpriester und Erzbischof der Seelen, Churfürst der Wahrheit, Erzherzog der Ehren, Herzog des Lebens, Markgraf zu Jerusalem, Landgraf in Judea, Burggraf in Galilea, Fürst des Frieddes, Grat zu Betlehem, Freiherr von Nazareth, Obrister-Kriegsheld seiner streitenden Kirchern, Ritter der höllischen Piorten triumphirender Siegesheer und Überwinder des Todes, der Sünden und des Teufels. Herr der Herrlichkeit, Pfleger der Wittwen und Waisen, Trost der Armen und Betrübten, Richter der Lebendigen und der Todten und des himmlischen Vaters geheimster und vertrautester Raht &. Unser allergnädigster Schutzherr, herzallerliebster und getreuester GOTT und HERR.

     

    A titulushoz számos magyar hagyomány, hiedelem fűződik. A keresztfa egyik legendaváltozata szerint a tudás fájáról hozott és a haldokló Ádám nyelve alá tett három almamagból háromágú fa nőtt: egyik ága cédrus, a másiké ciprus, a harmadiké olajág. Ebből ácsolták a keresztfát, a halál fájából az élet fáját.*

    A franciskánus Kiss István jeruzsálemi értesülése, illetőleg fordítása szerint:

     

    Ligna Crucis sunt palma, cedrus,
    Cupressus, oliva.
    Pálma, czédrus, czyprus és olajfa ága
    A Krisztus Kereszte illyen fákból vala
    Czedrus volt a töve, pálma a közepe,
    Czyprus melyre kezek voltak leszegezve,
    Olajfa táblára így írva szent neve:
    Názáreti Jésus nagyon itt feszítve.*

     

    Siklóson följegyzett, ponyvairodalmi eredetű koldusénekből:

     

    Cédrusfa tartotta vérző szent lábait,
    Ciprusfa ölelő szentséges karjait.
    Végre titulusát olajfa tartotta,
    Lefolyván szent vére, bűnünket lemosta.*

     

    Péliföldszentkereszt búcsújáróhelyen, amely a XVIII. században a nazarénus szerzetesek kezén volt* a titulusnak ezt a rendi változatát többször is láttuk: INNR, vagyis Jesus Nazarenus Nostrum Refugium.

    Egy híres barokk népkönyvünk, a radnai búcsújáróhelyről írt Világos Berkeshegy ezt tanácsolja* zarándok híveinek:

    I. N. R. I.

    Ezen betűket homlokodra ujoddal írván mondjad ájtatosan: Názáretbéli Jesus Zsidók királya. Ez a győzedelmes titulussa az én Üdvözítő Jézus Krisztusomnak őrizzen meg engem a hirtelen, véletlen és rossz haláltul. Amen.

    Azok a helynevek, amelyekbe a kereszt szó van foglalva, nyilvánvalóan a templomi patrociniummal, esetleg kereszt-ereklyével (particula) függenek össze. Két csoportba oszthatók.

    Az elsőbe, nyilván régebbi csoportba a Keresztúr, Szentkeresztúr földrajzi nevek tartoznak, és már az Árpád-korban föltűnnek: 1237. Kristur. Melich János szerint a különös szóösszetétel francia hatásra a XV. században keletkezett. Ezzel szemben Juhász Jenő helyesen, de nem egészen szabatosan magyar nyelvi fejleményként magyarázza: Keresztúr = Krisztus úr, keresztre feszített úr. Mint már mondottuk, a keresztet: a kínszenvedés, illetőleg üdvösség eszközét, jelképét a katolikus liturgiában hódolat, sőt olykor imádás illeti meg. Így szinte magától értetődött, hogy hajdani szakrális nyelvünkben a Szentpéterúr, Szentmihályúr helynevek analógiájára a Keresztúr is megszülethetett.* E tisztelethez természetesen az ereklyekultusz is hozzájárult. Ilyen helyneveink:

     

    Keresztúr (Hostie), Almáskeresztúr, Apátkeresztúr (Cristur), Bácskeresztúr (Krstur), Balatonkeresztúr, Berekkeresztúr (Bara), Bethlenkeresztúr (Sieu Cristur), Bodrogkeresztúr, Csernakeresztúr (Cristur), Csicsókeresztúr (Cieeu Cristur), Drávakeresztúr, Gerendkeresztúr (Grind), Hejőkeresztúr, Kaposkeresztúr, Kétkeresztúr (Nové Hony), Kiskeresztúr (Cristurul Mic), Magyarkeresztúr, Maroskeresztúr (Cristeşti), Murakeresztúr (Križovec), Nemeskeresztúr, Németkeresztúr (Deutsch-Kreuz), Ókeresztúr, Ördögkeresztúr (Cristur), Petrikeresztúr, Pókakeresztúr (Poca Cristur), Pusztakeresztúr, Rábakeresztúr, Ráczkeresztúr, Rákoskeresztúr, Sajókeresztúr, Sárkeresztúr, Sarkadkeresztúr, Sopronkeresztúr, Szászkeresztúr (Criţ), Szécsikeresztúr (Zemplínska Teplica), Székelykeresztúr (Cristurul Secuese), Szilágyfőkeresztúr (Cristur-Criseni), Tiszakeresztúr, Tótkeresztúr (Krizevci), Vágkeresztúr (Krizovany nad Dudvahom).

    A Szentkeresztről nevezett helynevek: Barsszentkereszt (később Garamszentkereszt), Garamszentkereszt (Ziar nad Hronom), Gyöngyösszentkereszt, Kézdiszentkereszt (Poian), Péliföldszentkereszt, Pilisszentkereszt.

    A Szentkereszt egyike legősibb és legkedveltebb hazai patrociniumainknak. Számuk szinte áttekinthetetlen. Már a középkor elején föltűnnek, de mintha a barokkban válnának különösen kedveltté.

    Több középkori kolostori közösségünk helyezte magát a Kereszt oltalmába. Ilyen a bencés Vértesszentkereszt (Árpád-kor), Muraszentkereszt (1347), Telki. Ilyen a premontrei Lelesz (XII. század)*, a pálos Bodrogmonostor, továbbá a nagyszebeni prépostság. A szentsír kanonokjainak hunfalvi (Hunsdorf) temploma (1222) is ezt a titulust viselte. Szentkereszt-kápolnája volt Eger középkori székesegyházának.*

     

    Esztergom: Alsókorompa (Doha Krupa), Dévény (Devin), Dévényújfalu (Devinska Nova Ves), Érsekújvár Gutor, Irtványos (Kopanica), Magyarbél (Madiarsky Bél), Ószombat (Sobotişte, kápolna), Szárazpatak (Sucha pri Trnave), Vittenc (Chtelnice, kastélykápolna).

    Nyitra: Csicsmány (Čičmany), Drétoma (Driethoma, kápolna), Dubnica, Kisudva (Malá Udiča), Felsőlieszkó, Várna (Varin, kápolna).

    Besztercebánya: Alsómicsinye (Doha Mičina), Besztercebánya, Breznóbánya (Brezno), Valcsa (Valča, 1788).

    Rozsnyó: Gács (Halič, 1835), Nagycsoltó (Čoltovo, XIV. század), Újvásár (Rybnik, 1266).*

    Szepes: Frankova, Késmárk, Kishnilec (Hnilčik).

    Kassa: Lelesz (Leles, XIV. század), Szinna (Snina, 1759), Bártfatürdő (Bardejovské Kupele, 1821).

    Eger: Eger (kápolna a középkori székesegyházban), Pócspetri (1769), Parádfürdő (1853), Jászberény (1891, börtönkápolna), Jászkisér (1906), Négyszállás (1907), Parád (üveggyár, 1937).

    Szatmár: Sárköz (1799), Csanálos (Urziceni), Nevetlenfalu (1903), Szinyák.

    Veszprém: Vászoly (1433), Récse (1453), Litér (1472), Hegymagas (1274), Szegfalu (XV. század),* Felsőpáhok, Öskü, Somlójenő (szőlőben), Zalagyömörő.

    Székesfehérvár: Pilisszentkereszt (középkor), Mór (1695), Ráckeresztúr (1722), Vértesacsa (1768), Nagyláng (1769), Sárszentmiklós (1810), Tabajd, Lórév, Óbarok, Felsőszolgaháza, Kőszárhegy (1948), Pusztaegres (1956).

    Győr: Büdöskút (Stinkenbrunn), Halászi (kápolna), Kismarton (kápolna), Keresztény, Kőhida (börtön), Magyarkimle (kápolna), Oka (Oggau, kápolna), Szany (1869), Tata, Vulkapordány (Wulka Prodersdorf).

    Szombathely: Nádasd, Rábakeresztúr (Heiligenkreutz fim Lafnitztal), Szécsisziget, Vasvár, Zalaerdőd.

    Pécs: Szakcs (1715), Paks (1740), Mohács (1743), Vörősmart (1752), Baranyaszentistván (1764), Almamellék (1781), Tamási (1788, szőlőhegy), Dunaföldvár (1825), Somberek (1829, temetőkápolna), Gödreszentmárton (1855), Kurd (1878), Kökény, Kővágószöllős, Pellérd, Pincehely, Siklós (kápolnák). Elenyészett: Szederkény (1272), Lajmér (1278).*

    Vác: Csanytelek (1074, a török után Nepomuki János), Vác (középkori kápolna az Ispinyér-hegyen),* Galgamácsa (1725), Cegléd (1746), Galgahévíz (1753, kápolna), Vecsés (1797), Berkenye, Tiszazug, Rákoskeresztúr, Kakucs (1922).

    Kalocsa: Bácsborsód (1781), Bácskossuthfalva (Stara Moravica), Soltvadhert (temetőkápolna), Szabadka (1896), Zenta (kápolna).

    Csanád: Nemeskeresztúr, Újudvar. Ezek elenyésztek. Orczyfalva (Cocota, kápolná), Versec (Vršac, pestiskápolna, 1720).*

    Nagyvárad: Keresztúr (1285, Gáborján táján), Apátkeresztúr (Crestur 1233), Sarkadkeresztúr (XIV. század).*

    Erdély: Borbánd (Barabant), Gyergyócsomafalva (Ciuman), Kézdiszentkereszt (Poiana), Tyukász, Zetelaka (Zetea).

     

    *

     

    A szentkereszt föltalálásának legendájával középkori falképeinken nem találkozunk.

    Gótikus szárnyasoltáraink képciklusai:

     

    Bártfa (Kálvária-oltár 1490:.7. A kereszt feltalálása, 8. Heraklius a kereszttel Jeruzsálembe vonul, 9. A kereszt imádása. 10. Ilona császárnő a máglya előtt, 11. A kereszt halottat támaszt föl. 12. Heraklius másodszor vonul kereszttel a szent városba), Kisszeben (Sabinov, Kálvária-oltár 1520: 1. Szent Ilona megkérdezi a tudósokat. 2. A kereszt halottat támaszt föl. 3. Heraklius a keresztet Jeruzsálembe viszi. 4. Másodszor viszi be), Liptószentkereszt (Sväty Kriz; 1520, Túrócszentmártoni Múzeum: 1. a kereszt föltalálása, 2. A kereszt-csoda, 3–4. jelenetek a legendából), Zólyomszászfalu (Sasová, Ilona- és Egyed-oltár 1515: 3. A kereszt megtalálása. 4. Vita a kereszt fölött. 7. A kereszt-csoda. 8. A kereszt felállítása.*

    A barokk ikonográfia áttekintése és rendszerezése még a jövő kutatás kötelessége. A mi ismereteink szerint legkiemelkedőbb Balatonkeresztúr freskóciklusa (feltalálás, Heraklius visszaszerzi a szentkeresztet, fölmagasztalás). Utalunk még Sasvár (Šaštin) és Szécsisziget falképeire.

    A plasztikus emlékek közül jelentős a kolozsvári Szent Mihály-templom barokk fareliefje, amely a világ bűnei alatt összeroskadó Krisztust ábrázolja. Fején töviskoszorú, vállán az emberi bűnöket jelképező keresztek serege: Ira, Avaritia, Superbia, Invidia, Blasphemia, Homicidium, Ebrietas, Detractio, Non felix Matrimonium, Mendacium, Inquieta Constientia, Gula, Acedia, Luxuria, vagyis harag, fösvénység, gőg, irigység, istenkáromlás, gyilkosság, részegség, gyalázkodás, házasságtörés, hazugság, rossz lelkiismeret, falánkság, bujaság, jóra való restség.* Hasonló oltára van Csíksomlyó búcsújáró templomának is. A téma számos somlyai misztériumjátékban,* a karácsonynál is emlegetett égi pör több változatában is megjelenik.

     

    A katolikus templomnak és katolikus tájnak legjellegzetesebb szakrális ismertetőjele a kereszt, szabatosabban a feszület Krisztus megfeszített testével, továbbá az egyszerű kereszt, amelyen nincs corpus, legföljebb fölírások.

    A feszület, a megváltás emlékjele a főoltár liturgikus, tehát elmaradhatatlan, előírt tartozéka, amelyet sem kép, sem Krisztusszimbólum nem helyettesíthet.* A liturgiában a főoltár a misében megújuló keresztáldozat színhelye, egyúttal a jeruzsálemi szentsír jelképe. A keresztet megtaláljuk a mellékoltárokon, sőt önállóan is (misszióskereszt) a magánájtatosság számára. Bizonyos, főleg bűnbánati imádságokat régebben ilyen feszület előtt kellett végezni.

    Lehetséges, hogy a középkori Aachen-járó magyar zarándokok emlékezetét őrzi az Ungarkreuz: a corpus ágkeresztre farbor vitae) van feszítve. Andernach sokat emlegetett, csodatevőként tisztelt feszülete valószínűleg az aacheni magyar processzió körmeneti keresztje volt. Közeli hazai rokona Mateóc (Matejovce), Lőcse, Szepesdaróc (Dravce), Szepesbéla (Bela) templomában látható.* Az összefüggések a Rajnavidék, Szilézia és hazánk között még nem egészen tisztázottak. Az efféle spirituális jellegű feszületek szellemi forrása nyilvánvalóan Szent Bonaventúra egyik műve, a Lignum Vitae.* Sajátos módon hasonló fölépítésű, de már barokkos fogalmazású temetői sírkeresztek Keszthely-vidéki temetőkben is fölbukkannak.

    Gonoszűző célzattal kint a szabadban már a középkorban állítottak kőkereszteket. Máig megvan 1300 tájáról Sopronban, a balfi úton egy pihenőkereszt. A Bäckerkreuz szintén Sopron határában áll. Van belőlük – mindig útkeresztezéseknél, – Nagymarton (Mattersdorf), Széleskút (Breitenbrunn), Nagysitke falukban. Mécsesük is volt. Éjszakára meggyújtották, hogy a jámbor emberekre itt az útkeresztezéseknél leselkedő gonoszt, elkárhozott lelkeket elriasszák vele.* Ilyen kereszteket hajdanában nyilván az egész országban állítottak.

    Középkori, egy tömbből faragott, 2 méternyi gránitkereszt áll szántóföldön Magyarcsanád és Kövegy között. Sajnos, epigráfiai eligazításnak még nyoma sincs rajta. Rejtélyes, hogyan került ide. Hasonló, de bevésett johannita keresztecskékkel díszített hatalmas középkori sziklakereszt áll Szászváros (Broos, Oraştie) közelében,* egy útkeresztezésnél.

    Az archaikus, szabadon álló, Krisztus monogramos crux invicta moldvai csángóink között általánosnak mondható. Itteni jelentkezéséről, kultikus összefüggéseiről tudomásunk szerint a kutatás még nem nyilvánított véleményt.

     

    *

     

    Az európai pestisjárványok, hitújítás, török, harmincéves háború hatalmas lelki megrázkódtatásai, szorongásai magyarázzák a keresztkultusz páratlan barokk virágzását. A hívek számára nemcsak a megváltás eszköze, hanem a fájdalomban megtisztult reménység, keresztény méltóság biztató szimbóluma is.

    A hazában található barokkos templomi és útmenti keresztek változataival, rendeltetésével művészettörténeti és néprajzi kutatásunk behatóan még nem foglalkozott. Ez utóbbinak legfeljebb a temetői fejfák, sírkeresztek számbavételére volt gondja. E pillanatban mi sem vállalkozhatunk érdemleges, rendszerező tárgyalásra, csak utalásokra.

     

    *

     

    Nyilvánvalóan délnémet barokk hatásra tűnik föl és terjed el a XVIII. századi pestisjárványok idején a betűmágiás pestiskereszt, másként zakariáskereszt.* Találkozunk vele imádságoskönyvek illusztrációi között, egykorú ponyvairatok címlapján, önálló apró szentképeken, azonkívül templomi fogadalmi képek, főleg Mariahilf-ábrázolások járulékaként.

    A zakariáskereszt betűi egy-egy bibliai mondásnak kezdőbetűi, amelyek a gonoszlélek műveként értelmezett, olykor vele azonosított járvány megigézésére, elriasztására szolgáltak. Megfejtésük:

     

    Z = Zelus domus tuae comedit me: a házadért való buzgóság emészt engem (68, zsoltár).

    D = Deus, Deus, meus, expelle pestem: Uram, Istenem, távoztasd el a pestist.

    I = In manus tuas commendo spiritum meum: kezedbe ajánlom lelkemet (Lukács 23,46).

    A = Ante coelum et terram Deus erat et Deus potens est ab hac peste me liberare: Isten volt, mielőtte az ég és föld lett volna. Van ereje megszabadítani engemet a pestistől.

    B = Bonum est praestolari auxilium Dei cum silentio ut expellat pestem a me: jó várni hallgatásban Isten segítségét, hogy a pestist elűzze tőlem.

    I= Inclinavi cor meum ad faciendas iustificationes tuas: szívemet a Te igazságaid megcselekvésére hajtottam (118. zsoltár).

    Z = Zelavi super iniquos: bosszankodtam a gonoszokra.

    S = Salus tua ego sum: a te üdvösséged vagyok.

    A = Abyssus abyssum invocat et voce tua expulisti daemones: az örvény az örvénynek kiált és szavaddal elűzöd a gonoszokat (41. zsoltár).

    B = Beatus vir, qui sperat in Domino: boldog az a férfiú, aki az Úrban reménykedik (39. zsoltár).

    Z = Zelus honoris Dei convertat me, antequam moriar: az Isten tisztességéért való buzgóság megtérít, mielőtt meghalok.

    H = Haeccine reddis Domino popule stulte?: ezekkel fizetsz az Úrnak, esztelen nép? (5Mózes, 32,6).

    G = Gutturi meo et adhaereat lingua mea faucibus si non meminero tui: torkomhoz ragadjon a nyelvem, ha meg nem emlékezem Rólad (136. zsoltár).

    F = Factae sunt tenebrae in universam terram: sötétség támadt a földkerekségen (Lukács 23,44).

    B = Beatus, qui non respexit in vanitates: boldog, aki nem törődik a hívságokkal.

    F = Factus est Deus in refugium mihi: Isten nekem oltalmam lett (93. zsoltár).

    R = Respice in me Domine, Deus meus Adonai: Uram, tekints reám, Adonáj Istenem (21. zsoltár).

    S = Sana me Domine, et sanabor: Orvosolj Uram, és meggyógyulok (Jeremiás, 17,14).

     

    *

     

    Főleg mágikus célzatú régi ponyvairatokban sokszor fölbukkan a miatyánkkereszt is,* mint a betűmágiának sajátos formája:

     

    SATOR

    AREPO

    TENET

    OPERA

    ROTAS

     

    A vízszintesen, függőlegesen egyező betűsora e szónégyszögnek voltaképpen kriptogram, amelyet már az őskeresztények is ismertek. Első ismert emléke Pompeiben az I. századból maradt fönn. Magyar jelentése egyébként: a szántóvető Arepo fáradsággal hajtja a kerekeket. A beavatottak azonban tudták, hogy a kocka betűiből az A és Ω hozzáadásával keresztalakban a Pater noster, vagyis a Miatyánk rakható ki:

     

    A

    P

    A

    T

    E

    A PATERNOSTER Ω

    N

    O

    S

    T

    E

    R

    Ω

     

    *

     

    Az ezoterikus keresztszimbolikának sajátságos hazai barokk emléke a zalai Egervár várának négy tornyára kitűzött szélkakasoknak S. P. Q. R. betűje, amely Krisztusnak a négy világtáj felé ágazó, megváltó és oltalmazó keresztjét, egyben a hajdani birtokos Széchenyi-család vallásos érzületét idézi. A betűk megfejtésének első, kézenfekvőnek látszó kísérlete: Senatus Populus Que Romanus. Ez a vár római eredetére utalna, aminek azonban itt semmi helye és értelme.

    A megfejtéshez a várban, illetőleg várkápolnában még a múlt században is meglévő, ismeretlen témájú, mindenesetre a kínszenvedésre utaló, de a hódoltság és hitújítás viszontagságaira is emlékeztető régi olajkép S. P. Q. R. kezdőbetűs felírása vezet bennünket:

     

    SALVATOR POPULI QUE REDEMTOR

    SACELLO PRAESENTE QUERENTIBUS RELICTO

    SUMMIS PERSECUTIONIBUS QUODAMMODO RESTAURATO

    SIS PROPITIUS QUAESUMUS RELAPSIS

    SUFFRAGARE PACEM, QUIETEMQUE REIPUBLICAE

    SALVA POPULUM, QUEM REDEMISTI.

     

    Magyarul: Üdvözítő és a nép Megváltója. E kápolnában, amely a könyörgőknek a legnagyobb üldöztetések idején is megmaradt és valamelyest helyreállíttatott, kegyelmezz kérünk az elesetteknek, szerezz békét és nyugalmat az országnak, üdvözítsd a népet, amelyet megváltottál.*

     

    *

     

    Győr felszabadulásának, töröktől való visszavételének (1598} örömét hirdetik a pellengérre emlékeztető győri keresztek (Raaber Kreuz), amelyeket Nyugat-Magyarországon a győri egyházmegye régi területén, továbbá Alsó-Ausztriában és Stájerországban is állítottak.

    Győr felszabadításával függ össze Rudolf császár és királynak 1598, április 28-án kiadott rendelkezése, amelynek értelmében hálából az imperium minden ledöntött megsérült keresztjét vissza kell állítani, illetőleg rendbehozni és örök emlékezetül ezeket rávésni:

     

    SAG GOTT DEM HERRN LOB UND DANK

    DASS RAAB IST GEKOMMEN IN DER CHRISTEN HAND

    DEN 39. MARTTI IM 159 JAR.

     

    A bécsi Kärntnertor hídjánál emelt, azóta már régebben eltűnt, pékek céhétől állított Bäckerkreuz szövege: „O CHRIST, WANN DU DIS CHREUZ SIECHST AN, SO SAG GOTT DANK IN DEM FÜRGAN; WEGEN DER EDLEN VESTUNG RAAB, DIE UNS DER TÜRK HAT DRUNGEN AB, IM SEPTEMBER 94, ABER IM 98. JAHRE IM MARTIJ WIEDER EINNAHMEN HOHN. SEY LOB, EHR UND PREIS DEM HÖHSTEN THORON.”

    Hasonló keresztet állított Korneuburg, Sprintzenstein, Stockerau, továbbá Bécsújhely (Wiener Neustadt). Ez utóbbi az Ungarthor elé került. A kereszt elpusztult, de szövege falba illesztve máig megmaradt.

    Régi hazánkban győri kereszt máig áll Savanyúkút (Sauerbrunn}, Lajtapordány (Prodersdorf), Kismarton és Bodonhely helységekben.* Valószínűleg mondák is fűződtek hozzájuk, de ezekről és esetleges ájtatosságokról mi nem tudunk.

     

    *

     

    Az egész katolikus Európában, így hazánkban is nagy számmal állanak útszéli keresztek.* Egyik-másik, különösen Szlovákiában, Lengyelországban – hogy csak közelebbi tájakon maradjunk – népművészeti remeklés. Nálunk a székelyeknél, palócoknál, Göcsejben akadnak jellegzetes fakeresztek. Rendszeres számbavételük, méltatásuk még az eljövendő folklór-, illetőleg népművészeti kutatás feladata. Egyelőre csak adalékokkal rendelkezünk.

    Keresztet általában családok, vallási társulatok, helységek emeltek jámbor elhatározásból, fogadalomból. Kint a határban, rendesen útkeresztezésnél állították őket. Ez nem véletlen, hiszen a néphit szerint a rosszak, bűbájosok éppen itt, a keresztúton leskelődnek az emberek megrontására.

    A kereszt mellett elhaladva hivő parasztok megemelik a kalapjukat, az asszonynép pedig keresztet vet. Egy halasi református ember is mindig így cselekedett. Pápista szokásán elcsodálkozva azt felelte, hogy Jézus igaz ember volt, megérdemli a tiszteletet.* Emlékeztetünk Ady Endre költeményére is (Krisztus-kereszt az erdőn).

    A szegedi tanyákon különösen sok keresztet látunk, amelyeket az állíttató személy, család után emlegetnek (Pappistaköröszt, Szőkegyuraköröszt, Geraörzseköröszt). A tápai Hódëlonka (Hódi Ilonka)-keresztet Juhász Gyula emelte a költői halhatatlanságba (A tápai Krisztus.) A kereszt fölszentelése ünnepélyesen, a helyszínen bemutatott misével és prédikációval, utána meg vendégséggel történt. Az új keresztnek keresztapát és keresztanyát is választottak.

    A kertecskével övezett kereszt, amelyet a család birtokán állítottak, szegedi népi jogszokás szerint az Egyházé volt, bár telekkönyvi átírásra nem került sor. A gondozás mindig a családot, keresztszülőket illeti, de szomszédok is törődnek vele, ha az alapító családja kihalt, vagy elkerült. Így mindig jut rá főleg szombati napokon virág, halottak napján pedig égő gyertya. Mellette elhaladva népi tisztességtudás szerint illik kalapot emelni, fehérnépnek keresztet vetni magára.*

    Kecskeméti hagyomány szerint az elkorhadt, esetleg elpusztított útszéli fakereszteket nem szabad ebek harmincadjára engedni, elégetni sem, hanem tisztességgel el kell földelni, temetni.

    Göcsej, Zala útszéli keresztjein régebben apró, bojtszerű bádog csengettyűk is voltak, amelyek szélfúváskor, vihar idején csilingeltek. Eredeti gonoszűző célzatuk világos. Nevük csengős kereszt.*

    A városlődi keresztről (1905) az a hír járta, hogy egyik oldala mindig izzad, csöpög, a víz sörnyedez belőle. Ezért csontfájós betegek, tüdőbajosak bizalommal jártak ide, a század első évtizedeiben imádkozni.*

    Vajkai Aurél említést tesz arról is, hogy a múlt században az útszéli kereszteket Kassa környékén a nyavalyatörős betegek rongyokkal aggatták tele.

    Az esztergomi határban álló Hideglelőskereszt hiedelemvilágát sajnos, nem sikerült megismernünk.

    Bizonyára gazdag az útszéli keresztekhez fűződő mondavilág is. Erre azonban alig terjedt ki a kutatás figyelme. Itt csak egy szép szlovák mondát idézünk.

    Rákóczi szabadságharca után Nagyszombat városára élénk napok virradtak, a mesterségek a háborús idők után kezdtek virágzani. Sok pénz fordult meg a kalmárok kezén. Egy Rajnoha nevű zsivány bandát toborozott a kifosztásukra. Egy kereskedő megölésének helyén, a Barvinekhegy csúcsán a rokonok egy tölgyre keresztet függesztettek. Rajnoha máskor is itt szokott lesbe állani. Egyik fiatal cimborája eliszonyodott, hogy itt a kereszt előtt garázdálkodjanak. Rajnoha ráparancsolt, hogy baltájával csapja le Jézus fejét. A legény ezt megtagadta. Erre a vezér baltájával maga készült a keresztet szétvágni, a tölgyfa azonban szétnyílt és a feszületet oltalmazólap magába foglalta, ágai pedig hirtelenében egészen a földre terültek. Így védelmezték meg a szentkeresztet Rajnoha dühe elől. Most hirtelen nagy szélvész, vihar támadt. A zsiványokat földre teperte és szétsodorta messzire. A többször felújított kereszt még a múlt század végén is nagy tiszteletben állott a környék jámbor népe előtt.*

     

    *

     

    A keresztvetés, vagyis a hivő ember homlokának, szívének, két vállának a jobb kéz ujjaival való érintése, vagy más személynek, tárgynak, munkafolyamatnak keresztjellel Krisztus oltalmába ajánlása, megáldása a népnél messzire túlterjed a vallás követelte alkalmakon.

    Öreg szegediek máig keresztet vetnek a kenyértésztára, megszegendő kenyérre, evés előtt az ételre, lefekvés előtt a párnára, alvó családtagokra, olykor a szoba négy sarkára, ajtajára. Ilyenkor ezt mondják: Jézus vére fusson át mindön sarkot! Régebben a Tiszában való fürdés előtt a folyóvízbe mártott ujjal mindenki keresztet vetett magára: Égzengéskor, valamint kocsi, hajó indulásakor mindenki keresztet vetett magára, az embernép pedig megemelte a kalapját. Ásításkor kinyílt szájára vetett az öregje keresztet.

    Amikor a tápai gazda először fogta a csikót kocsi elé, a kapuköldöknél az ostorral keresztet rajzolt a földre. A tápai ember egyébként keresztet vet az utcaajtóra, különösen, ha katonának megy, továbbá ha bírósági tárgyalásra, egyáltalán úr elébe indul, hiszen ott kiszolgáltatottságában mindig ő szokta húzni a rövidebbet.

    Göcsejben szüléskor fejszével vágtak keresztet az újszülött fekvőhelyére. Ormánságban fokhagymával keresztezték meg a gyerekágy négy sarkát. Meg nem nevezett alföldi helyen szentelt tömjénnel keresztezték meg a szabadkémény füstös oldalát. Ellő jószág hasát, tőgyét sokfelé illetik keresztjellel.*

    Felsorolásainkban nem törekedtünk teljességre.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumZsigmond

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01

    Zsigmond burgund király, akit ellenségei feleségével és gyermekeivel együtt kútba fojtanak (†524). Ünnepe már a Pray-kódexben megjelenik. A középkor végén főleg maláriában szenvedők szokták segítségül hívni.

    A kultusz Közép-Európában a XIV. század derekán kezdett kibontakozni. Ekkor (1354) került ugyanis a prágai székesegyházba Zsigmond ereklyéje. Egy egykorú fogadalmi képen Szent Zsigmond ajánlja IV. Károly császárt a Szűzanya oltalmába.* Nyilván hálából keresztelteti fiát, a későbbi magyar királyt, Nagy Lajos vejét a Zsigmond névre (1361). Patrónusának prágai ereklyéjét Zsigmond a huszitáktól féltve, Nagyváradra hozza át (1424), amelyet temetkezési helyéül is választ.*

    A könnyelmű, szélcsap természetű Zsigmond patrónusa tiszteletére Buda várában kápolnát is emeltet, amely 1417 táján kezdett épülni. Elhatározását a mondai hagyomány szerint – amelyben azonban föltétlenül van történeti igazság is – Tar Lőrinc látomása ihlette, amelyet minden vonatkozásban itt nem méltathatunk. Csak arról szólunk, ami idetartozik.

    Tar, másként Rátholdi Lőrinc udvari ember, Zsigmond király ajánlólevelével többek között Írországba is elzarándokolt Szent Patrik purgatóriumához (1411). Abban az időben Tar Lőrinc pokoljárása nagy feltűnést keltett: belekerült az európai deákirodalomba, nemzeti nyelven pedig igricek, hegedősök énekelték meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy jó két évszázad múlva Tinódi Lantos Sebestyén* is újra szövegezi:

     

    Énekben hallottam, vagy volt, vagy nem volt,
    Tar Lőrinc hogy pokolba bément volt,
    Egy tüzes nyoszolyát ő ott látott volt,
    Négy szeginél négy tüzes ember áll volt.
     
    Szózatot ott Tar Lőrincnek adának,
    Az nyoszolyát tartják Zsigmond királynak,
    Érsek, püspök, két paraszturak voltanak,
    Az négy ember hamis urak voltanak.
     
    Érsek az hamis dézmáért kárhozott
    Kancellárius levél-váltságért kárhozott,
    A két nemes úr dúlásért kárhozott,
    Hamis vámszerzésért egyik kárhozott.
     
    Nagy sok csodát Tar Lőrincz látott volt,
    Egy tüzes kádferedőt ott látott volt,
    Zsigmond császár, hogy benne feredett volt,
    Mária király leányával ott forgódik volt.
     
    Sok párta nélkül való leányokat,
    Szép menyecskéket és szép ruhásokat...
     
    Ezt császárnak Tar Lőrincz megmondá,
    Ezt felelé: lészen arról nagy gondja,
    Mint ő ágyát pokolból kiiktassa,
    És hogy mennyországra igazgathassa.
     
    Koronának egy kis ágát elrontá,
    Tizenhárom várost ő elszakasztá,
    Nyolcvan-ezer forintért zálogosítá,
    Budán Szent Zsigmondot avval rakatá.
     
    Belé gazdagságot, papokat szörze,
    Jószágot nagy sokat oda engede,
    Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté,
    Hanemha ágyát avval kivethette.

     

    A látomás megrendíthette Zsigmondot, aki még mindenképpen a középkor fia volt: hitt tehát a szentek egyességében, az üdvözülteknek a bűnösökért való közbenjárásában. Ezért névadó patrónusának tiszteletére Buda várában a templom mellett prépostságot is alapított.

    A Zsigmond-templom történetéhez hozzátartozik, hogy Bakócz Tamás bíboros, pápai követ itt adta át Dózsa Györgynek a fehér zászlót, meg egy hatalmas vörös keresztet, a török ellen tervezett keresztes hadjárat jelvényeit. A hódoltság idején mecsetté alakítják át, egyébként teljesen elpusztul. 1698-ban Szent Zsigmond prépostságát újra feltámasztják, és később a vörös csillagkeresztes urak (ritterlicher Kreuzherrenorden) kezére jut (1720–1882). Ők kezdeményezik a budavári Szent István napi körmeneteket (1818).

    A Zsigmond-kápolna fölszentelésére 1769-ben került sor. Ez lett a Raguzából hazakerült Szent Jobb szentélye is. A kápolna hivatalosan Szent István nevét viseli. Buda ostroma alatt (1944 telén) tönkrement.*

    Zsigmond-kápolnája volt hajdanában Kisvárda várának is, de Rákóczi fölkelése után lerombolták.*

    Nyilvánvaló, hogy az udvari kezdemények nyomán bukkan föl a XV. században számos misekönyvi bejegyzésünkben Szent Zsigmond neve: oratio in honorem S. Sigismundi regis pro febricitantibus.*

    Körmöcbánya királyi város oltárt emelt Szent Zsigmond tiszteletére (1391).*

    A kultusz napjainkig megőrizte udvari jellegét és tudomásunk szerint nem jutott el a vallásos néphagyományba. Ezt bizonyítja Tormafalu (Krensdorf) és Grinád (Grinava) titulusa. Az első az Eszterházyak, a másik pedig a Pálffyak kegyurasága alatt épült a XVIII. században. A baranyai Sumony patrociniuma (1866) Daróczy Zsigmond pécsi kanonok keresztnevével függ össze.* A képet Than Mór festette: a jámbor király vértanúságát ábrázolja. A bánáti Zsigmondfalva (Martinica) nevét birtokosáról, Lázár Zsigmondról kapta. Temploma meg Szent Zsigmond tiszteletére épült.

    Zsigmond mindmáig megmaradt uras keresztnévnek. Igazában már csak a cigányzenészek között népszerű, amelyet nyilvánvalóan a hajdani jókedvű úrivilággal való kapcsolatuk magyaráz. Családnévként több változatban előfordul: Zsigmond, Sigmond, Zsigmondy, Zsiga, Zsigó és talán Zsikó, Zsinka.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumValburga

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01

    Valburga, másként Walpurgis angolszász királylány, majd bencés apátasszony (†779). Bonifáccal együtt résztvett a német térítésben. Ereklyéit Eichstätt városában őrzik. Apátbottal, illetőleg három kalásszal szokták ábrázolni. A Walpurgisnacht körül képződött német hiedelemvilág csak a naptári időpont miatt kapcsolódott a szent apáca alakjához.* Előbb már láttuk, hogy a maga élettörténetétől függetlenül Fülöp és Jakab legendájában is megjelenik.

    Tisztelete a magyar középkorban sem ismeretlen, de nyilvánvalóan Szent György napjának hiedelemvilága, illetőleg Fülöp és Jakab ünnepe miatt nem tudott erőre kapni. Egykorú misekönyveink számon tartják (febr. 25. és máj. 1.), ami liturgiánk rajnai-frank ihletettségéből is következett. A Walpurgis-kenyér és Walpurgis-olaj néven emlegetett, Nyugaton eléggé kedvelt szentelmények hazai virágzásáról azonban nem tudunk.

    Valburgát választotta templomának középkori védőszentjéül az erdélyi szász Nagydisznód (Heltau, Cisnadie),* továbbá a magyar Veszprémfajsz (1415).* Illésházy Valburga emlékezetére szentelték Érd Valburga-oltárát (1760).*

    Babarc németjei az ünnep éjjelét Walpurgisnacht néven, boszorkányok éjszakájaként emlegetik. A szentelt barkát ezen a napon viszik ki a mezőre.*

     

    *

     

    A Csodák könyve egyik mondája* egy Valburga sírjához igyekvő zarándokról szól. A múlt század romantikus rémregényeinek stílusában átfogalmazott barokkos történetnek itt csak a tartalmát mondjuk el.

    A zarándok viharos éjszakán egy szénégető kunyhójához ért, aki szállással kínálja meg. A zarándok nem fogadja el, mert fogadalma szerint reggelre Valburga templomában kell lennie. Halad tovább. Most egy rablóval találkozik, aki pénzt követelve tőle, leszúrja. A haldokló zarándok imádkozik: óh Szent Valburga, engedd, hogy hozzád eljussak, ha testemből a lélek ki is száll.

    Meghalt, a gyilkos vállára vette, hogy egy sebes folyóba vesse. A holttestet a válláról le akarta dobni, de a halott keményen átölelte. A gyilkos rettentő félelmében beleugrott a folyóba, amely azonban hamarosan partra vetette. Terhe még mindig ott volt a vállán. Eszét vesztve rohant előre.

    Hajnalodott. Fülét harangszó ütötte meg, ott állott Valburga temploma előtt. A zarándok fogadalma mégis teljesült. A gyilkos magába roskadt és bűnbánó lélekkel közeledett a templomhoz. A bejáratnál térdre borult és könyörgött Valburgához, hogy legyen szószólója Isten előtt. A halott erre levált róla. Bűneit bánva tovább imádkozott a szűzhöz, és a harmadik nap hajnalán megbékélt lélekkel ő is kimúlt a világból.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumFülöp

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01

    Fülöp és Jakab Sellye szóhagyományában* Leveles Fülöp, ami talán legendájára, a zöld ág, zöld levél kultuszára emlékeztet. Az ünnep a legújabb liturgikus rendelkezések értelmében május 11-ére került. Helyét a Munkás József foglalta el. A tavaszi virágzás, zsendülés örömünnepét az archaikus-pogány népeknél éppúgy megtaláljuk, mint a mai nagyvárosi tömegeknél, bár ez utóbbiak kultikus jelentést már alig éreznek benne.

    A föld termékenységének istennője a rómaiaknál Maia volt. A május hónapot róla nevezték el, és neki szentelték. A római kalendárium hatása alatt a nyugat-európai népeknél a tavaszi ünnep részben május első napjához, részben pünkösdhöz rögződött. Az ünnep a germánok természetszeretetének különösen megfelelt. A múlt század folyamán a szervezett marxista munkásság választotta legnagyobb ünnepének.*

    Az egyház valamikor bizonyára nem ok nélkül rendelte e napra Fülöp és Jakab apostol ünnepét, hogy ezzel megszentelje, megszelidítse és a maga módján értelmezze a hozzá fűződő laikus képzeteket.

     

    A középkor európai folklór-egységébe beletartozott hazánk is, így tehát a májusi zöldág-kultusz sem volt nálunk ismeretlen. Erről tudomásunk szerint legelőször Temesvári Pelbárt emlékezik meg.* Kérdezi: miért szokás a keresztényeknél ezen a napon zöld ágakat rakni az ajtókra vagy házuknak, hajlékuknak kapujára, ajtószárnyaira, amint közismert. Felel rá: amint mondják, Fülöp apostol, amikor Hierapolis városába érkezett, a hitetlenek azt a házat, amelyben megszállott, faággal jelölték meg, hogy majd másnap hajnalban rátámadjanak és megöljék. Reggelre azonban Isten angyala a város minden házára hasonló zöldágat tűzött, és így szándékukban megszégyenültek. Mások meg úgy mondják, hogy mindkét apostol fa által szenvedett vértanúságot: Fülöp keresztfán, Jakab pedig gyapjúványolók rúdjától. Ismét egy másik magyarázat szerint május elsején már régi időktől fogva a világi nép gyönyörűségét szokta keresni az erdőben és a madarak énekében. A szokás a keresztény hívek között is elterjedt, hogy ők meg az égi haza gyönyörűségét ismerjék föl benne, és az után vágyakozzanak, amelynek boldogságáról a mai nap evangéliuma szól (János 14, 1–13).

    Az egyházi magyarázatnak még a múlt században is akad változata.* Eszerint a májusfa eredete az, hogy Fülöp és Jakab apostoloknak térítő útjukban egy Valburga nevezetű szűz leány volt a segítőtársuk. Ezért a leányt a pogányok megrágalmazták. Valburga azonban, hogy a gúnyolódókat megszégyenítse, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, letérdepelt és imádkozott előtte, mire a száraz fa a pogányok szemeláttára kizöldült. Innen eredt volna a keresztény fiatalságnál a májusfa állítása. Ez a magyarázat különben összefügg a Tannhäuser-motívummal, és a Walpurgisnacht hagyományaival, és minden bizonnyal középkori eredetre utal. Érdemes még megemlítenünk, hogy egyik régi esztergomi misekönyv, továbbá a soproni Golso-kódex (1363) ezen a napon Valburgáról is megemlékezik.

     

    Nagykörű jámbor öregasszonyai a század elején úgy beszélték, hogy a májfa azokra az időkre emlékeztet, amikor a hetvenkét tanítvány tanítani járt. Volt köztük egy szentéletű lány is, de mégsem hitték el róla, hogy ártatlan tőlük. Mint mondogatták az emberek: elhiszik, ha a földbe szúrt száraz fa reggelre kizöldül. A fa azonban május hajnalára kihajtott.

    Van azonban a hagyománynak magyar fejleménye is, amelyet leginkább a katolikus csíki székelység őrzött meg. A múlt század végén itt még virágjában volt a zöldfarsang, vagyis Fülöp és Jakab megtisztelése. Vitos Mózes írja,* hogy ezen a napon „minden jóravaló lánynak kapujába vagy házajtaja elé, akinek szeretője van, fehér vagy lucfenyő ágat vernek. Megtörténik, hogy annak a gazdag és szép lánynak, kinek több udvarlója van, négy-hat ágat is állítanak. Az ilyen sudár magas fa törzse kérgétől meg van hántva, majd veres és zöld cifrázatokkal, arabeszkekkel van kiékítve. Mivel ezt Jakab napján hajnalban és titokban állítják föl, vagy mivel az ébredező szerelem jelképe, azért jakabfa, jakabág, hajnalfa néven emlegetik. Az a leány, akinek ablaka vagy ajtaja elé ilyen díszfát nem vernek, elhagyatottnak, szegénynek, szerető nélkülinek érzi magát.

    Egyes helyeken – folytatja Vitos – szokásban van az is, hogy Jakab napján a legények maguknak gazdát választanak, ki az egész év folyama alatt a mulatságokat rendezi. A gazdának kötelessége, hogy minden szombat és vasárnapra muzsikásokat fogadjon, a táncban rendet tartson és mindenre fölügyeljen... A jóravaló és figyelmes gazda kötelességének tartja, és nagyon figyel arra, hogy a szeretőtlen lányok is meghívassanak, vagy sok helyen nem lévén szokásban a meghívás, hívatlan leányok is megtáncoltassanak, és kellő tiszteletben tartassanak. Különben minden legény a maga szeretőjét szokta meghívni.”

    Székely László tanítványainak gyűjtéséből* tudjuk, hogy a szokás még a két világháború között is eleven volt. Egész Csíkban általános a jakabág fölverése. Az ágakat a legények néhány nappal előbb elkészítik és Szent Jakab napjára virradólag ütik föl kedveseik háza elé vagy kapujára. A lányok ekkor behívják a legényt és megkínálják süteménnyel, pálinkával vagy meghívják ebédre, vacsorára püskösd másnapjára. Ajnádon ugyanekkor két zsebkendőt és egy díszes kendőt adnak. Ez az ágtisztelés. Csíkgöröcsfalván (Satut Nou) a jakabágat este elviszi a legény kedveséhez és megkérdezi, hogy elfogadja-e. Igenlés esetén a legényt megvendégelik. A jakabágat őrzik, mert különben ellopnák és máshelyt ütnék föl. Csíkszentkirályon (Sancraieni) a fiatalok egymásnak jakabágat tűznek. Aki jakabágat kapott, annak májusfát kell állítania helyette. Csíkszentimrén (Sintimbrul) jakabágat a leányoknak és menyasszonyoknak ütnek. A lányoknak az ajtó elé egy kisebb ágat, a menyasszonyoknak egy nagyobbat és a kapu elé ütik jól odakötözve a kapufélfához, nehogy a haragosok kivágják és ellopják. Csíkcsekefalván (Cincani) a legények piros-fehér-zöld szalagos fenyőágat tűznek a lányok kapujára. Kászonújfaluban (Casinul Nou) kisebbeknek is tűznek. Sepsiárkoson (Arcul) minden háznál kell zöld ágnak lennie, mert ahol nincs, oda az ördög tesz. Ez Pelbárt legendájára emlékeztet.

    A múlt század derekán „a koloni (Kolinasy) legények* a májusfákat e népdal szerént szokták kedveseik háza kapuja vagy ablakaik elé állítani:

     

    Kedvesemnek háza előtt,
    Az éjszaka magas fa nőtt,
    S gyenge szellő lágy szárnyain,
    Piros kendő Leng ágain.

     

    A májusi fák felállítása Kolonban ily módon megy végbe: Összegyülekeznek a legények a korcsmában, zenével és borozás közben megválasztván a szomorú királyt. Ezt mindkét oldalról fakardos őrök környezik, s így felkészülten, zeneszó mellett, házról házra eljárnak vele. A szomorú király bandájával a kapu előtt megállapodik, a többiek pedig bemennek, s mátkáiktól a májusfa ültetéseért járó adópénzöket tányéron beszedik, mit azután a legények mulatozási költségük megtérítésére fordítnak, ami egyátalában nem lovagias dolog. A szomorú király, kinek kötelessége, szomorú komoly képet vágni – ha elneveti magát, pár itcze bor vételére büntettetik, mit a legények a pünkösti királyság után, a falut bejárván vígan elköltenek.”

    Somogy több falujában a májusfát a templom előtt állítják föl. Nem kötelességünk itt a májusfa teljes hazai hagyományvilágának bemutatása.* Jórésze már régen profánná vált, az archaikus–szakrális összefüggések már elhalványodtak benne. Pünkösdnél egyébként még utalunk rá.

     

    *

     

    Számos régi, jórészt még középkori eredetű templomunk patrónusa Fülöp és Jakab, akiket nyilvánvalóan azért választottak védőszentül, hegy a tavaszi vegetációt oltalmazzák, a fiatalság tavaszünneplését megáldják.

    Ilyen Szőreg bencés apátsága (1233) a Maros és Tisza összefolyásánál. Regéc (XV. század) és Kökényes (Máramaros, 1307) pálos monostora, Kismarton középkori temploma (XV. század, később Márton lett a patrónusa), az egri székesegyház egyik kápolnája.* A két szent egyéb patrociniumai:

    Esztergom: Hattyúpatak (Viničné), Nagyjakabfalva (Jakubové), Récse (Ratzersdorf, középkor).

    Nyitra: Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda), Nyitraszucsány (Nitrianské Sučany).

    Besztercebánya: Nagylócsa (Lovča, 1623).

    Rozsnyó: Felsőtisztás (Horny Tisovnik).

    Szepes: Svábóc (Schwabsdorf, Švábovce), Tepla, Toporc (Toporec), Vitfalva (Veitsdorf, Vitkovce).

    Kassa: Alsókörtvélyes (Nižny Hrušov, középkor).

    Székesfehérvár: Pilisvörösvár (1703, ma Nagyboldogasszony),* Magyaralmás (1760, később: Nagyboldogasszony).

    Veszprém: Németegres, Pórszalók, Ábrahámhegy (szőlőhegyi kápolna).

    Pécs: Olasz (1776).

    Kalocsa: Dusnok (1734), Szentfülöp (1804).

    Csanád: Krassócsörgö (Clopotici, 1843).

    A két szent együttes táblaképét látjuk Bártfa (1480), Esztergom (Keresztény Múzeum, 1470), Késmárk (Apostolok oltára, 1470), Ludrófalva (Ludrová, 1510) szárnyasoltárain.*

    Svábfalu templomának a kassai múzeumba került Szent Fülöp oltára Krisztus szenvedésével párhuzamosan mutatja be az apostol vértanúságát: 1. keresztrefeszítés, 2. elűzi a szörnyeteget, 3. prédikációja, 4. a pogányok Fülöpre rohannak, 5. az Olajfák hegye, 6. Krisztus és az apostolok, 7. Pilátus előtt, 8. kereszthordozás, 9. Kálvária.

    Ifjabb Jakab: Liptószentandrás (Liptovsky Ondrej, 1512, Simon társaságában), Turocbéla (Bela, 1520), Máté társaságában).*

    Fülöp és Jakab gótikus faszobra Mosóc (Mošovce) Fülöp-Jakab oltárán (1518).*

     

    *

     

    A tatai posztóványolók barokk céhpatrónusa Fülöp és Jakab volt,* hasonlóképpen mai napig a jáki fazekasoknak.

     

    *

     

    A szóhasonlóság magyarázza, hogy a XVIII. században Kosd nógrádi faluba fülfájás ellen Fülöp és Jakab napján vajat szoktak köpülni.* Így élt a szokás Szőregen is.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumKatalin

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    30
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Katalin

    Katalin, vagyis Sienai Szent Katalin, a dominikánusok harmadrendjének tagja (1347-1380), a középkor egyik legnagyobb hatású női szentje. Nagy Lajos királyunkkal is levelezett. Legendája szerint Krisztus őt is eljegyezte, mint alexandriai védőszentjét, sőt szívet cserélt vele, és sebeinek hordozására (stigma) találta méltónak. Élettörténetének, legendájának magyar változata: Szénabeli dicsőséges apáca szűz Szent Katerina asszonynak ő élete, amely az Érdy- és Érsekújvári-kódexben olvasható.

     

    Eszerint Katalin egyszer áldozás közben elragadtaték elméjében és elidegönüle érzékenységétől és lélekben elrütetvén, Krisztusnak sebeinek fájdalmit kívánja vala ő testében érzenie. És ez jeles malasztból Urunk jézustul neki megengedteték, mert feltekinte és láta egy feszületet nagy világossággal megkörnyéköztettet, és neminemü veres fényeket bocsát vala ki az ő sebeiből. Mely csudálatos újságnak látásán megrettene, és kezét orcájával egyetembe mennyország fölé fölemelé legottan az öt veres fények ez alázatos Katerinának kezeire, lábaira és szívére szállának, őket miképpen nyilak meglikasztván....

     

    Nagytekintélyű alexandriai névadója miatt páratlan népszerűsége ellenére sem tudott különleges kultusza, patronátusa kibontakozni. Újabb ábrázolásaival csak dominikánus templomainkban találkozunk.

    Kalendáriumi hatásra született népies neve Széna Kata. Ünnepének időjárásából egyes helyeken termésre, kaszálásra következtetnek.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumPeregrinus

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    27

    Peregrinus a középkorban élt (†1345), a szervita rend tagja volt. Üszkösödő lába hirtelen meggyógyult, ezért a lábfájósok, köszvényes betegek védőszentje lett.* Tisztelete rendjének buzgólkodására igazában szentté avatásával (1726) bontakozott ki. Középpontja a bécsi, rossaui szervita templom: itteni ünnepe és nyolcada még századunkban is valósággal népünnepélynek számított. Sajátos bécsi szokás, hogy frissen sült, forró kiflit (Peregrinikipfel) szoktak ilyenkor a bécsiek fogyasztani.*

    Érthető, hogy Peregrinus régi, hazai barokk tiszteletének nyomait szervita templomaink őrzik. Ilyenek a budapesti templom régi, fogadalmi tárgyakkal ékesített, feltűnő Peregrinus-oltára, a lorettomi, Nádasdy Ferenctől épített templom Peregrinus-kápolnája, a szent életét megörökítő barokk freskóciklussal,* az egri templom homlokzatának Peregrinus szobra. Fertőszéplakon Széchenyi Zsigmond, aki egyik hadjáratában a lábán megsebesült, Peregrinus-szobrot állíttatott (1739).* Peregrinus-kép látható a győri karmelita, a móri kapucinus, a budai Szent Anna és Szent Erzsébet, továbbá a bajai belvárosi templomban, ami azt mutatja, hogy a kultusz a barokk időkben már átlépte a szervita lélekgondozás határait. Rábasebes templomában freskó ábrázolja (1791) Peregrinust.* Keletkezésének közelebbi körülményei ismeretlenek. Sopron környékén is régebben eleven lehetett a szent tisztelete, amit Bécsnek és a szemita lorettomi kegyhelynek földrajzi közelsége magyaráz. Így Sopronban is ismeretes volt a Peregrinus kiflije.

    Különös említést érdemel a hédervári öreg országút mentén álló Peregrinus-kápolna, amelyet egy Viczay grófnő emeltetett a napóleoni háborúk idején. A helyi hagyomány szerint a franciák a grófnőt elhurcolták, miközben a lába kisebesedett. Szabadulását és gyógyulását Peregrinus közbenjárásának tulajdonította, ezért hálából a kápolnát emeltette a tiszteletére. A jámbor alapításban nyilván az udvari arisztokrácia bécsi Peregrinus-kultuszának volt döntő része. Hédervár népe a szent nevenapján még a közelmúltban is évről-évre körmenetben szokta fölkeresni a kápolnát.

    A közeli Mecsér falu útszéli temetőjében is van egy kis Peregrénusz-kápolna, nyilvánvalóan a hédervári sarjadéka, amelynél a gyalogszerrel zarándokló búcsúsközösségek, keresztek megállanak könyörögni, pihenni, testi fáradalmaikhoz a szenthez erőért imádkozni.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."