38899 ima található a honlapon, összesen 66811 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Katekizmus 365

    Katekizmus 365
    Naponta frissül

    Olvassuk el együtt egy év alatt A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK)! Lelki tréning napi 7 percben

    Kezdetét veszi a NEK 3+1. (negyedik) előkészületi éve. A NEK Titkárság szeretne ennek az évnek a lelki részéhez segítséget nyújtani. Olvasd velünk A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK)

    https://archiv.katolikus.hu/kek/
    Ezt az évet a szeretetből és hitből fakadó tettekNEK szánjuk. Ehhez jó megismernünk a hitünket, válaszokat kapni kérdéseinkre. Arra hívunk az Eucharisztikus Kongresszusra készülve, hogy olvasd el velünk A Katolikus Egyház Katekizmusát (KEK) a következő év során.

    Hogyan?

    2020. szeptember 21-től 2021. szeptember 4-ig, a Kongresszus kezdetéig minden napra (a vasárnapokat és a főbb ünnepnapokat kivéve) összeállítottunk kb. kétoldalnyi olvasnivalót a KEK-ből, az abban használt számozás segítségével. Ennek elolvasása mintegy 7 percet vesz igénybe naponta. Ennyi törődést igazán megérdemel a hitünk.

    Katekizmus 3651928-1938

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    08

    3. Cikkely

    A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG

    1928 A társadalom a társadalmi igazságosságot nyújtja, amikor teljesíti a föltételeket, melyek a társulásoknak és egyes személyeknek lehetővé teszik, hogy elérjék azt, ami természetük és hivatásuk szerint megilleti őket. A társadalmi igazságosság kapcsolódik a közjóhoz és a tekintély gyakorlásához.

    I. Az emberi személy tiszteletben tartása

    1929 A társadalmi igazságosságot csak az ember transzcendens méltóságának tiszteletben tartásával lehet megvalósítani. A személy a társadalom végső célja, a társadalom a személyre van rendelve:

    Az emberi személy méltóságának "védelmét és előmozdítását a Teremtő ránk bízta; felelősek érte a férfiak és a nők, vállalt feladatuk szerint a történelem minden korszakában". [38]

    1930 Az emberi személy tiszteletben tartása magában foglalja azoknak a jogoknak a tiszteletben tartását, melyek a személynek mint teremtménynek a méltóságából fakadnak. E jogok megelőzik a társadalmat, és kötelezőek reá nézve. Megalapozzák minden tekintély erkölcsi legitimitását: ha egy társadalom megcsúfolja vagy pozitív törvényhozásában megtagadja őket, saját erkölcsi legitimitását ingatja meg. [39] E tisztelet nélkül a tekintély csak erőre vagy az erőszakra tud támaszkodni, hogy alattvalóinak engedelmességét kicsikarja. Az Egyház feladata, hogy a jóakaratú embereket emlékeztesse ezekre a jogokra, és megkülönböztesse e jogokat a rossz szándékú vagy hamis követelésektől.

    1931 Az emberi személy tisztelete föltételezi ennek az elvnek a tiszteletben tartását: "minden egyes embernek a felebarátot -- kivétel nélkül -- úgy kell tekintenie, mint saját »alteregóját«, gondoskodva elsősorban az életéről és a hozzá szükséges eszközökről". [40] A saját erejével semmiféle törvényhozás nem tudja kizárni a félelmeket, az előítéleteket, a gőg és a vak önszeretete (egoizmus) magatartását, amelyek ellenkeznek a valóban testvéri társadalom berendezkedésével. E cselekvésmódokat csak a szeretet szünteti meg, mely minden emberben megtalálja a "felebarátot", a testvért.

    1932 A kötelesség, hogy mások felebarátja legyünk és tevékenyen szolgáljunk nekik, még sürgetőbbé válik, ha a szóban forgó személyek bármilyen szempontból különösen ínséget szenvedők. "Amit a legkisebb testvéreim közül egynek is tettetek, nekem tettétek" (Mt 25,40).

    1933 Ugyanez a kötelesség kiterjed azokra is, akik másként gondolkoznak vagy cselekednek, mint mi. Krisztus tanítása oly messzire megy, hogy a bántások bocsánatát kéri, és a szeretet parancsát, mely az új Törvény sajátossága, kiterjeszti valamennyi ellenségre. [41] Az evangélium szellemében történő szabadítás összeegyeztethetetlen az ellenségnek mint személynek gyűlöletével, de nem a rossz gyűlöletével, amit az mint ellenség művel.

    II. Az emberek közötti egyenlőség és különbözőség

    1934 Az egy Isten képmására teremtett összes ember ugyanazzal az értelmes lélekkel, ugyanazzal a természettel és ugyanazzal az eredettel bír. Krisztus áldozatától megváltva valamennyien egy és ugyanazon isteni boldogságban való részesedésre kapnak meghívást: tehát mindannyian ugyanannak a méltóságnak örvendenek.

    1935 Az emberek közötti egyenlőség lényegileg a személyi méltóságukra és a belőle fakadó jogokra támaszkodik:

    "A személy alapvető jogaiban a diszkrimináció minden -- nem, faj, bőrszín, társadalmi helyzet, nyelv vagy vallás alapú --társadalmi vagy kulturális formáját le kell győzni és meg kell szüntetni mint Isten tervével ellentétes dolgot." [42]

    1936 Amikor az ember megszületik erre a világra, nem rendelkezik mindennel, amire szüksége van testi és lelki életének fejlődéséhez. Szüksége van másokra. Különbségek jelennek meg, melyek életkorhoz, testi képességekhez, értelmi és erkölcsi adottságokhoz, gazdasági tevékenységhez és vagyonhoz kötődnek. [43] A talentumok nem egyformán kerülnek szétosztásra. [44]

    1937 E különbségek Isten tervéhez tartoznak, aki azt akarja, hogy mindenki megkapja a másiktól, amire szüksége van, akiknek pedig különleges "talentumai" vannak, osszák meg értékeiket azokkal, akik rászorulnak ezekre. A személyes különbségek nagylelkűségre, jóindulatra, ajándékozásra késztetnek és gyakran köteleznek; serkentik a kultúrákat, hogy egyik a másikat gazdagítsa:

    "Oly különbözőképpen osztogatom az erényeket, hogy nem adom mindet egynek, hanem az egyiknek ezt, a másiknak azt adom. (...) Egyiknek a szeretetet, másiknak az igazságosságot, harmadiknak az alázatosságot, a negyediknek az eleven hitet (...). És így adtam az erény sokféle ajándékát és kegyelmét, lelkieket és mulandókat egyaránt annyira változatosan, hogy egyetlen személynek sem adtam meg valamennyit, azért nem, hogy kénytelenek legyetek egymás szeretetével élni (...); úgy akartam, hogy az egyiknek szüksége legyen a másikra, s valamennyien szolgáim legyetek a tőlem kapott kegyelmek és ajándékok osztogatásában." [45]

    1938 Léteznek azonban gonosz egyenlőtlenségek is, amelyek férfiak és nők millióit sértik. Ezek nyíltan ellenkeznek az evangéliummal:

    "A személyek egyenlő méltósága megköveteli, hogy emberibb és méltányos életfeltételekhez jussanak. Ugyanis az egy emberi család tagjai vagy népei közötti kirívóan nagy gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek botrányt okoznak és ellenkeznek a társadalmi igazságossággal, a méltányossággal, az emberi személy méltóságával, és a társadalmi és nemzetközi békével." [46]

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651918-1927

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    07

    Összefoglalás

    1918 "Nincs hatalom, csak Istentől, s amelyek léteznek, azokat Isten rendelte" (Róm 13,1--2).

    1919 Minden emberi közösségnek szüksége van tekintélyre, hogy fönnmaradjon és gyarapodjon.

    1920 "Látható (...), hogy a politikai közösség és a nyilvános tekintély az emberi természeten alapszik és ezért az Isten által meghatározott rendhez tartozik." [36]

    1921 A tekintéllyel akkor élnek törvényesen, ha a társadalom közjavának elérésére használják. Ennek érdekében olyan eszközöket kell használnia, melyek erkölcsileg megengedhetők.

    1922 A politikai rendszerek különbözősége törvényes, föltéve, hogy a közjót szolgálják.

    1923 A politikai tekintélynek meg kell maradnia az erkölcsi rend határai között, és biztosítania kell a szabadság gyakorlásának föltételeit.

    1924 A közjón "a társadalmi élet azon föltételeinek összességét (kell érteni), melyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy saját tökéletességüket elérjék". [37]

    1925 A közjó három lényeges elemet foglal magában: a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását és előmozdítását; a jólétet, azaz a társadalom szellemi és anyagi javainak gyarapodását; a csoport és tagjai békéjét és biztonságát.

    1926 Az emberi személy méltósága magában foglalja a közjó keresését. Mindenkinek fáradoznia kell azért, hogy létrehozzon és fönntartson olyan intézményeket, melyek jobbítják az emberi élet föltételeit.

    1927 Az államra tartozik a polgári társadalom közjavának védelme és előmozdítása. Az egész emberi család közjava megköveteli a nemzetközi társadalom bizonyos szervezettségét.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651905-1917

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    06

    II. A közjó

    1905 Az ember társas természetének megfelelően minden egyes személy java szükségképpen kapcsolatban áll a közjóval. A közjót másképpen nem lehet meghatározni, csak az emberi személlyel való kapcsolatban:

    Ne éljetek magatokba gubózva, csak magatoknak, mintha már megigazultatok volna, hanem közösségben összegyűlvén keressétek azt, ami mindenkinek javára szolgál. [26]

    1906 A közjón "a társadalmi élet azon föltételeinek összességét (kell érteni), melyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy saját tökéletességüket elérjék." [27] A közjó mindenki életét érinti. Mindenki részéről okosságot igényel, de még inkább azok részéről, akik a tekintély hivatalát gyakorolják. Három lényeges elemet foglal magában:

    1907 Mindenekelőtt föltételezi a személynek mint ilyennek tiszteletét. A közjó érdekében a közhatalomnak tiszteletben kell tartania az emberi személy alapvető és elidegeníthetetlen jogait. A társadalom köteles engedélyezni minden tagjának, hogy megvalósítsa saját hivatását. Különösen is a közjóhoz tartoznak a természetes szabadság gyakorlásának föltételei, amelyek elengedhetetlenek az emberi hivatás teljes kimunkálásához: ilyenek a jog "a saját lelkiismeret helyes szabálya szerinti cselekvéshez, a magánélet védelméhez és az igaz szabadsághoz vallási téren is". [28]

    1908 Másodszor a közjó igényli közösségének szociális jólétét, gyarapodását. A gyarapodás az összes társadalmi kötelezettség foglalata. Ugyancsak a tekintélyre tartozik, hogy a közjó érdekében válasszon a részleges javak között. De mindenki számára hozzáférhetővé kell tennie azt, amire a valóban emberi élethez szüksége van: az élelmet, a ruházatot, az egészséget, a munkát, a nevelést, a kultúrát, a megfelelő tájékoztatást, a családalapítás jogát stb. [29]

    1909 Végül a közjó magában foglalja a békét, vagyis az igazságos rend állandóságát és biztonságát. Föltételezi tehát, hogy a tekintély tisztességes eszközökkel biztonságot nyújt mind a társadalom, mind tagjai számára. Biztosítja a jogot a törvényes, személyes és kollektív önvédelemhez.

    1910 Ha minden emberi közösségnek megvan a maga közjava, ami lehetővé teszi, hogy közösségnek tekintsék, akkor a közjó teljessége a politikai közösségben található meg. Az állam feladata, hogy megvédje és előmozdítsa a polgári társadalom, az állampolgárok és a közbülső testületek közjavát.

    1911 Az emberi függések egyre szorosabbá válnak. Lassanként kiterjednek az egész földre. Az emberi család egysége, amely egyesíti azokat, akik egyenlő természetes méltóságnak örvendenek, magában foglalja az egyetemes közjót. Ez a nemzetek közösségének olyan szervezetét igényli, amely alkalmas arra, hogy "törődjön az emberek különböző szükségleteivel mind szociális téren -- ide tartozik az élelmezés, az egészségügy, a nevelés és munka --, mind a különleges helyzetekben, mint például a fejlődésben lévő országok minden irányú kibontakozásának támogatása, a világszerte szétszóródott menekültek megsegítése vagy a kivándorlók és családjuk támogatása". [30]

    1912 A közjó mindig a személyek fejlődésére van rendelve. "A dolgok rendjét mindig a személyek rendje alá kell rendelni, és nem megfordítva." [31] Ez a rend az igazságban van megalapozva, az igazságosságra épül, és a szeretet élteti.

    III. Felelősség és részvétel

    1913 A részvétel a személy önkéntes és nagylelkű elkötelezettsége a társadalmi ügyekben. Mindenkinek a maga helyén és a maga feladatkörében részt kell vennie a közjó előmozdításában. Ez a kötelesség hozzátartozik az emberi személy méltóságához.

    1914 A részvétel elsősorban tehervállalás által valósul meg olyan viszonylatokban, melyekben személyesen felelősséget vállalnak: pl. a gondoskodással, melyet a család nevelésére fordít, a lelkiismeretességgel, amellyel munkáját végzi, részt vesz mások és az egész társadalom javának előmozdításában. [32]

    1915 Az állampolgároknak, amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell venniük a közéletben. E részvétel módja országonként és kultúránként különböző lehet. "Dicséret illeti meg azoknak a nemzeteknek az eljárását, amelyek körében az állampolgárok a lehető legnagyobb része valódi szabadságban kiveszi részét a közügyekből." [33]

    1916 Mindenki részvétele a közjó megvalósításában, mint minden etikai kötelesség, magában foglalja a szociális partnerek állandóan megújuló megtérését. A csalás és egyéb megtévesztések, melyek révén egyesek kibújnak a törvény és a társadalmi kötelezettségek alól, határozottan elítélendők, mert összeegyeztethetetlenek az igazságosság követelményeivel. Fejleszteni kell azokat az intézményeket, melyek az emberek életfeltételeinek javítását szolgálják. [34]

    1917 A tekintély viselőire tartozik azoknak az értékeknek megszilárdítása, melyek a közösség tagjainak a bizalmát erősítik, és arra indítják őket, hogy vállalják a hozzájuk hasonlók szolgálatát. A részvétel a neveléssel és a műveltséggel kezdődik. "Joggal hihetjük, hogy az emberiség jövője azok kezében van, akik a következő nemzedékeknek át tudják adni az élet értelmét és a remény erejét." [35]

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651897-1904

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    05

    2. Cikkely

    A TÁRSADALMI ÉLETBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

    I. A tekintély

    1897 "Az emberek közötti együttélés nem lehet rendezett és termékeny, ha nincs benne jelen egy törvényes tekintély, mely biztosítja a rendet és megfelelő módon hozzájárul a közjó megvalósításához." [16]

    Tekintély az a minőség, melynek alapján személyek vagy intézmények emberek számára törvényeket hoznak és parancsokat adnak ki, és engedelmességet várnak el tőlük.

    1898 Minden emberi közösségnek szüksége van tekintélyre, mely kormányozza. [17] Az ilyen tekintély alapja az emberi természetben van. Szükséges a polgári közösség egységéhez. Feladata az, hogy amennyire csak lehetséges, biztosítsa a társadalom közjavát.

    1899 Az erkölcsi rend által megkövetelt tekintély Istentől való: "Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak, mert nincs hatalom, csak Istentől, s amelyek léteznek, azokat Isten rendelte. Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésével szegül szembe. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet" (Róm 13,1--2). [18]

    1900 Az engedelmesség kötelezettsége mindenkitől elvárja, hogy a tekintélynek megadja az őt megillető tiszteletet, s a tekintélyt gyakorló személyeket tisztelettel és érdemeik szerint hálával és jóakarattal vegyék körül.

    Római Szent Kelemen pápánál található a politikai tekintélyért szóló legrégibb imádság: [19]

    "Urunk, adj nekik egészséget, békét, egyetértést, állhatatosságot, hogy a birodalmat, melyet te adtál nekik, akadály nélkül szolgálják. Te ugyanis, Urunk, a századok mennyei királya, adsz az emberek fiainak dicsőséget és tiszteletet és hatalmat azok fölött, akik a földön élnek; Urunk, te irányítsd tanácsukat aszerint, ami jó és kedves a te szemedben; hogy irgalmas légy hozzájuk, akik a tőled adott hatalmat békességben és szelídségben, kegyesen szolgálják." [20]

    1901 Amíg a tekintély az Isten által meghatározott rendhez tartozik, "a politikai rendszer megválasztását és a vezetők kijelölését a polgárok szabad akaratára kell hagyni". [21]

    A politikai rendszerek különbözősége erkölcsileg megengedhető, csak szolgálják a rájuk bízott közösség törvényes javát. Azon rendszerek, melyeknek természete szemben áll a természettörvénnyel, a közrenddel és az emberi személy alapvető jogaival, nem valósíthatják meg azon nemzetek közjavát, melyekre ráerőszakolták magukat.

    1902 A tekintély nem önmagából meríti erkölcsi legitimitását. Nem viselkedhet tirranus módon, hanem a közjóért kell fáradoznia "mint erkölcsi erőnek, mely elsősorban a szabadságra és a vállalt kötelezettségek és feladatok tudatára támaszkodik". [22]

    "Az emberi törvény annyiban törvény jellegű, amennyiben a józan értelem szerinti: s ezáltal nyilvánvaló, hogy az örök Törvényből ered. Amennyiben pedig eltér az értelemtől, gonosz törvény: s már nem törvény jellegű, hanem inkább az erőszak egyik formája." [23]

    1903 A tekintélyt csak akkor gyakorolják törvényesen, ha az adott közösség közjavát keresik és annak elérésére erkölcsileg megengedett eszközöket használnak. Ha megtörténnék, hogy a vezetők igazságtalan törvényeket vagy az erkölcsi renddel ellenkező rendeleteket hoznak, az ilyen parancsok nem kötelezhetik a lelkiismeretet. "Ekkor maga a tekintély teljesen összeomlik, és ocsmány jogtalanság következik." [24]

    1904 "Ezért kívánatos, hogy minden hatalmat ugyanazt a célt szolgáló más hivatalokkal és hatóságokkal ellensúlyozzanak. Ez a jogállam elve, melyben nem emberek önkényes akarata, hanem a törvények uralkodnak." [25]

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651886-1896

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    04

    II. A megtérés és a társadalom

    1886 A társadalom elengedhetetlenül szükséges az emberi hivatás megvalósításához. E cél eléréséhez tiszteletben kell tartani az értékek hierarchiáját, mely "az anyagi és természetes dolgokat alárendeli a belső és lelki dolgoknak". [8]

    Az emberi társadalom mindenekelőtt úgy tekintendő, mint ami főleg a lélekhez tartozik; általa az emberek az igazság fényével megvilágosítva a dolgok ismeretét megosztják egymás között; érvényt szerezhetnek jogaiknak és teljesíthetik kötelességeiket; késztetést kapnak a lelki javak utáni törekvésre: bármilyen tisztességes dologra vonatkozóan egymás között jogos kívánságot táplálhatnak; állandó kívánságként él bennük, hogy legértékesebb javaikat másoknak átadhassák; mások lelki javaira úgy tekintenek, hogy azt a saját javukra fordítsák. Ezek a javak egyszersmind kapcsolatban vannak mindazzal és irányítják mindazt, ami a tanokra, a gazdasági ügyekre, a törvények parancsaira és a többi dologra vonatkozik, amelyek kívülről alkotják az emberi társadalmat és folyamatosan kibontakoztatják azt." [9]

    1887 Az eszközök és a célok fölcserélése [10] mely végső céllá teszi azt, ami csupán eszköz, vagy amikor az embereket pusztán egy cél eléréséhez szükséges eszköznek tekintik, igazságtalan struktúrákat hoz létre, melyek "megnehezítik és gyakorlatilag lehetetlenné teszik az isteni Törvényhozó parancsaihoz igazodó keresztény életet". [11]

    1888 Éppen ezért az emberi személy lelki és erkölcsi képességeire és a belső megtérés állandó igényére támaszkodva erőfeszítéseket kell tenni olyan társadalmi változások érdekében, melyek valóban az embert szolgálják. A szívből való megtérés elsőbbségének elismerése nem zárja ki, hanem inkább hangsúlyozza a kötelezettséget, hogy megfelelő módon javítsák a bűnre csábító intézményeket és életföltételeket, hogy az igazságosság normáihoz igazodva tökéletesedjenek, és ne gátolják, hanem előmozdítsák a jót. [12]

    1889 A kegyelem segítsége nélkül az emberek képtelenek "megtalálni a gyakran szűk ösvényt a rossznak engedő kishitűség és az erő között, mely megkettőzi a rosszat azzal az önámítással, hogy le tudja győzni a rosszat". [13] Ez az ösvény a szeretet, tudniillik Isten és felebarát szeretetének útja. A szeretet a legfontosabb társadalmi parancsolat. Tiszteletben tartja a másikat és annak jogait. Megkívánja az igazságosság gyakorlását és egyedül ő tesz rá alkalmassá. Önmagát elajándékozó életre indít: "Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, de aki elveszíti, megmenti azt" (Lk 17,33).

    Összefoglalás

    1890 Bizonyos hasonlóság van az isteni személyek egysége és a testvériség között, melyet az embereknek egymás között kell magvalósítaniuk.

    1891 Az emberi személynek szüksége van a társadalomra, hogy kimunkálhassa önmagát természete szerint. Bizonyos közösségek, mint a család és az állam közvetlenebbül felelnek meg az emberi természetnek.

    1892 "Minden társadalmi intézmény alapelve, alanya és célja az emberi személy, s annak is kell lennie." [14]

    1893 A szabadon megválasztott társulatokban és intézményekben való széleskörű részvételt támogatni kell.

    1894 A szubszidiaritás elve szerint sem az állam, sem bármiféle nagyobb közösség nem helyettesítheti a személyek és a kisebb testületek kezdeményezését és felelősségét.

    1895 A társadalomnak támogatnia kell és nem szabad akadályoznia az erények gyakorlását. Az értékek helyes rendjének kell erre késztetnie.

    1896 Amikor a bűn megrontja a társadalmi légkört, a szívek megtéréséhez és Isten kegyelméhez kell folyamodni. A szeretet késztet igaz reformokra. A szociális kérdésnek az evangéliumon kívül nincs megoldása. [15]

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651877-1885

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    03

     

    AZ EMBERI KÖZÖSSÉG

    1877 Az emberiség hivatása az, hogy kinyilvánítsa az istenképiséget, és hogy átalakuljon az Atya egyszülött Fiának képmására. Ez a hivatás személyes formát ölt, hiszen mindenki meghívást kapott arra, hogy belépjen az isteni boldogságba; de szól az emberi közösség egészének is.

     

    1. Cikkely

    A SZEMÉLY ÉS A TÁRSADALOM

    I. Az emberi hivatás közösségi jellege

    1878 Az összes emberek ugyanazt a meghívást kapták: közös végső céljuk Isten. Bizonyos hasonlóság van az isteni személyek közötti egység és azon testvériség között, amit az embereknek egymás között kell megvalósítaniuk igazságban és szeretetben. [1] A felebaráti szeretet elválaszthatatlan az Isten iránti szeretettől.

    1879 Az emberi személynek szüksége van a társas életre. Ez az ember számára nem valami ráadás, hanem természetének követelménye. A másokkal való kapcsolatok, a kölcsönös szolgálatok és a testvéries párbeszéd által bontakoztatja ki az ember a maga képességeit, és így tudja teljesíteni sajátos hivatását. [2]

    1880 A társadalom olyan személyek együttese, akik szervesen kapcsolódnak egymáshoz egy mindegyikük fölött álló egységesítő elv alapján. A társadalom, mely egyszerre látható és lelki közösség, az időben maradandó: átveszi a múltat, és előkészíti a jövőt. Általa minden egyes ember "örökössé" válik, "talentumokat" kap, amelyek gazdagítják őt, s melyek gyümölcseit neki gyarapítania kell . [3] Igazságos tehát, hogy mindenkinek ragaszkodnia kell a közösséghez, amelyhez tartozik, és tisztelnie kell azok tekintélyét, akikre a közjó rá van bízva.

    1881 Minden közösséget a célja határozza meg, ennek következtében sajátos szabályoknak engedelmeskedik, de "minden társadalmi intézmény alapelve, alanya és célja az emberi személy, s annak is kell lennie". [4]

    1882 Bizonyos közösségek, mint a család és a polgári közösség, közvetlenebbül felelnek meg az emberi természetnek. Ezek szükségesek számára. Annak érdekében, hogy az emberek a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a társadalmi életben, bátorítani kell a társaságok és a választott testületek létrejöttét "gazdasági, kulturális, szociális, sport-, szórakoztató, hivatásbeli célok szolgálatára mind a politikai közösségeken belül, mind világméretekben". [5] Az ilyen "szocializáció" egyúttal azt a természetes törekvést is kifejezi, mely az embereket társulásra készteti olyan célok elérése érdekében, amelyek felülmúlják egyéni képességeiket; fejleszti a személyes adottságokat, különösképpen a kezdeményezőképességet és a felelősségérzetet. Hozzájárul jogainak védelméhez is. [6]

    1883 A szocializáció veszélyekkel is jár. Az állam túlzott közbelépése fenyegetheti a személyes szabadságot és kezdeményezést. Az Egyház tanítása kidolgozta az úgynevezett szubszidiaritás, a kölcsönös kisegités elvét. Ezen elv szerint "egy magasabb szintű közösségnek nem szabad beavatkoznia egy alacsonyabb szintű közösség belső életébe, és nem szabad megfosztania illetékességétől, épp ellenkezőleg, szükségleteiben támogatnia és segítenie kell, hogy annak tevékenységét összehangolja a társadalmat alkotó más tényezőkkel, tudniillik a közjó érdekében". [7]

    1884 Isten nem akarta magának fenntartani az összes hatalom gyakorlását. Minden teremtményének megjelöli azokat a feladatokat, amelyeket természetének képességei szerint végezni tud. A kormányzásnak ezt a módját kell követni a társadalmi életben. Isten világot kormányzó stílusának, mely mélységes tiszteletet tanúsít az emberi szabadság iránt, kellene inspirálnia azok bölcsességét, akik az emberi közösségeket kormányozzák. Nekik úgy kell viselkedniük, mint az isteni Gondviselés szolgáinak.

    1885 A szubszidiaritás elve szemben áll a kollektivizmus minden formájával. Megvonja az állam beavatkozásának határait. Harmóniába próbálja hozni az egyének és a közösségek kapcsolatait. Az igaz nemzetközi rend megvalósítására törekszik.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651865-1876

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01

    V. A bűn szaporodása

    1865 A bűn bűnt szül; az azonos cselekedetek ismétlése víciumot gerjeszt. A víciumból perverz hajlamok fakadnak, melyek elhomályosítják a lelkiismeretet és megrontják a jó és rossz konkrét értékelését. Így a bűn sokasodni és erősödni akar, de az erkölcsi érzéket nem tudja gyökeréig lerombolni.

    1866 A víciumokat szembe lehet állítani az ellentétes erényekkel, vagy vissza lehet vezetni őket a főbűnökre, melyeket a keresztény tapasztalat Szent Johannes Cassianus [102] és Nagy Szent Gergely [103] nyomán különböztetett meg. Főbűnöknek nevezzük ezeket, mert más bűnök és más víciumok fakadnak belőlük. Ezek a kevélység, a fösvénység, az irigység, a harag, a bujaság, a torkosság és a jóra való restség (vagy lustaság).

    1867 A kateketikai hagyomány emlékeztet arra is, hogy vannak "égbekiáltó bűnök" is. Az égbe kiáltanak: Ábel vére; [104] a szodomaiak bűne; [105] az egyiptomiaktól elnyomott nép kiáltása; [106] a jövevények, özvegyek és árvák jajgatása; [107] a bérmunkással szemben elkövetett igazságtalanság. [108]

    1868 A bűn személyes cselekedet. Ezen felül felelősséggel tartozunk mások által elkövetett bűnökért is, amikor együttműködünk velük:

    • közvetlen és szándékos részvétellel;
    • parancsolva, tanácsolva, dicsérve vagy jóváhagyva;
    • palástolva vagy meg nem akadályozva, bár kötelességünk volna megakadályozni vagy föltárni;
    • pártolva azokat, akik elkövetik a bűnt.

    1869 Így a bűn az embereket bűntársakká teszi, és uralomra segíti közöttük a bűnös vágyakat, az erőszakot és az igazságtalanságot. A bűnökből olyan társadalmi helyzetek és intézmények erednek, amelyek ellentétesek az isteni Jósággal. A "bűn struktúrái" a személyes bűnök kifejeződései és következményei. Áldozataikat arra késztetik, hogy ők is bűnöket kövessenek el. Analóg értelemben "társadalmi bűnt" hoznak létre. [109]

    Összefoglalás

    1870 "Isten (...) minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön."

    1871 A bűn "tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben". Isten megbántása. A bűn Istennel szembeni engedetlensége kiemeli Krisztus ezzel ellentétes engedelmességét.

    1872 A bűn az értelemmel ellenkező cselekedet. Megsebzi a természetet és támadja az emberi szolidaritást.

    1873 Az összes bűn gyökere az emberi szívben van. Fajtáit és súlyosságát elsősorban tárgyuk határozza meg.

    1874 Megfontoltan, azaz tudva és akarva választani az isteni törvénnyel és az ember végső céljával súlyosan ellenkező dolgot egyértelmű a halálos bűn elkövetésével. Ez lerombolja bennünk a szeretet, mely nélkül az örök boldogság lehetetlen. A halálos bűn, ha nem követi bűnbánat, örök halált hoz magával.

    1875 A bocsánatos bűn erkölcsi rendetlenséget hoz létre, melyet a szeretettel -- amit e bűn nem olt ki -- helyre lehet hozni.

    1876 A bűnök ismétlése, a bocsánatos bűnöké is, víciumokat szül, melyek közül kiemelkednek a főbűnök.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651854-1864

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    30

    IV. A bűn súlyossága: halálos és bocsánatos bűn

    1854 A bűnöket súlyosságuk szerint kell mérlegelni. A halálos és bocsánatos bűnök közötti különbségtétel, mely már a Szentírásban megfigyelhető, [94] az Egyház hagyományában általánossá vált. Az emberi tapasztalat e különbségtételt megerősíti.

    1855 A halálos bűn Isten törvényének súlyos megsértésével lerombolja az ember szívében a szeretetet; az embert elfordítja Istentől, végső céljától és boldogságától azzal, hogy valami kisebb jót helyez Isten elé. A bocsánatos bűn, bár sérti és sebzi a szeretetet, nem oltja ki.

    1856 Mivel a halálos bűn az élet elvét, a szeretetet öli meg, Isten irgalmasságának új kezdeményezésére és a szív megtérésére van szükség, ami rendes körülmények között a kiengesztelődés szentségében valósul meg.

    "Amikor az akarat olyan dologra irányul, ami önmagában ellentmond a bennünket a végső célhoz kapcsoló szeretetnek, a bűn tárgya miatt halálos (...), akár Isten szeretete ellen van, mint a káromkodás, hamis eskü stb., akár a felebarát szeretete ellen, mint az emberölés, házasságtörés stb. (...). Ha viszont a bűnös ember akarata néhányszor olyan dologra irányul, ami önmagában rendetlen, de nem ellenkezik Isten és a felebarát szeretetével, mint például a fölösleges beszéd, az alkalmatlan nevetés stb., az ilyen bűnök bocsánatosak." [95]

    1857 Ahhoz, hogy egy bűn halálos legyen három dolog együttes megléte szükséges: halálos mindaz a bűn, "melynek tárgya súlyos anyag, és teljes tudatossággal és megfontolt beleegyezéssel követik el." [96]

    1858 A súlyos anyagot Isten parancsolatai határozzák meg Jézus válasza szerint, amit a gazdag ifjúnak adott: "Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne szólj hamis tanúságot! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!" (Mk 10,19) A bűnök súlyossága között is van különbség: a gyilkosság súlyosabb, mint a lopás. A sértett személyek minőségét is mérlegelni kell: a szülők elleni erőszakos cselekmény súlyosabb, mint ha idegen ellen követik el.

    1859 A halálos bűn elkövetéséhez teljes ismeret és teljes beleegyezés kell. Föltételezi a cselekedet bűnös jellegének ismeretét, annak Isten parancsával való ellenkezését. Az elegendően megfontolt beleegyezést is magában foglalja, hogy a döntés személyes legyen. A színlelt tudatlanság és a szív keménysége nem csökkenti, hanem növeli a bűn szándékosságát. [97]

    1860 A nem szándékos tudatlanság csökkentheti a súlyos bűn beszámíthatóságát, sőt fölmenthet alóla. De senkiről sem tételezzük föl, hogy nem ismeri az erkölcsi törvények minden ember lelkiismeretébe beleírt elveit. Az érzéki ösztönök, a szenvedélyek, a külső kényszer és a betegségek szintén csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét. A rosszakarattal, a rossz szándékos választásával elkövetett bűn a legsúlyosabb.

    1861 A halálos bűn, miként maga a szeretet is, az emberi szabadság radikális lehetősége. Magával hozza a szeretet elvesztését és a megszentelő kegyelemtől, azaz a kegyelmi állapottól való megfosztottságot. Ha a bűnbánat és Isten bocsánata nem orvosolja, kizár Isten országából és a pokol örök halálát okozza, mivel szabadságunknak hatalmában áll végső, visszavonhatatlan döntéseket hozni. Mindazonáltal -jóllehet meg tudjuk ítélni, hogy egy cselekedet önmagában nézve halálos bűn-e-, a személy fölötti ítélkezést rá kell bíznunk Isten igazságosságára és irgalmára.

    1862 Bocsánatos bűnt akkor követünk el, amikor jelentéktelen anyagban nem tartjuk meg az erkölcsi törvény által előírt mértéket, vagy amikor súlyos anyagban nem engedelmeskedünk az erkölcsi törvénynek, de hiányzik a teljes ismeret vagy a teljes beleegyezés.

    1863 A bocsánatos bűn gyöngíti a szeretetet; a teremtett javak iránti rendetlen szeretetet fejez ki; akadályozza a lélek fejlődését az erények és a jócselekedetek gyakorlásában; ideigtartó büntetést érdemel. A szándékosan elkövetett és megbánás nélkül maradt bocsánatos bűn lassanként előkészíti a halálos bűn elkövetését. Mindazonáltal a bocsánatos bűn nem szakítja meg a szövetséget Istennel. Isten kegyelmével emberi módon helyrehozható. "A bocsánatos bűn nem foszt meg a megszentelő kegyelemtől, Isten barátságától, a szeretettől, így az örök boldogságtól sem": [98]

    "Az ember, amíg a testet hordozza, nem lehet meg könnyebb bűnök nélkül. De ezeket a könnyebbeknek mondottakat ne vedd semmibe. Ha semmibe veszed, amikor mérlegeled, rettenj meg tőlük, amikor számlálod őket! Sok könnyű egy súlyosat alkot: sok csepp tölti meg a folyót, sok apró szem tömeget alkot. És mi a remény? Mindenekelőtt a gyónás..." [99]

    1864 "Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad" (Mt 12,32). [100] Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget. [101] Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651846-1853

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    29

    8. Cikkely

    A BŰN

    I. Az irgalmasság és a bűn

    1846 Az evangélium Isten bűnösök iránti irgalmasságának kinyilatkoztatása Jézus Krisztusban. [86] Az angyal ezt hirdeti Józsefnek: "A nevét Jézusnak fogod hívni, mert ő szabadítja meg népét bűneitől" (Mt 1,21). Ugyanez elmondható az Eucharisztiáról, a megváltás szentségéről: "Ez az én vérem, az új Szövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára" (Mt 26,28).

    1847 Isten, "aki nélküled alkotott téged, nem tesz megigazulttá téged nélküled". [87] Irgalmasságának elfogadása részünkről megköveteli bűneink megvallását. "Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, saját magunkat vezetjük félre, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, akkor mivel Ő jó és igazságos, megbocsátja bűneinket, és minden gonoszságtól megtisztít minket." (1Jn 1,8-9)

    1848 Amint Szent Pál megerősíti: "Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem" (Róm 5,20). A kegyelemnek azonban, hogy művét végrehajtsa -tudniillik, hogy szívünket megtérítse és meghozza nekünk "az örök életre szóló megigazulást Urunk, Jézus Krisztus által" (Róm 5,21)-, föl kell fednie a bűnt. Mint az orvos, aki a sebet megvizsgálja, mielőtt gyógyítaná, Isten az ő Igéje és Lelke által éles fényt vet a bűnre:

    "A megtérés ugyanis megköveteli a bűnről való meggyőzést, a lelkiismeret bűnről alkotott belső ítéletét, mely -mivel az Igazság Lelkének műve az ember bensejében- egyúttal a kegyelem és a szeretet ajándékozásának új forrása lesz: »Vegyétek a Szentlelket«. Így tehát ebben »a vádolni fog a bűnről« tevékenységben kettős ajándékozás rejlik: megkapjuk a lelkiismeret igazságának ajándékát és a megváltásról való bizonyosság ajándékát. Az igazság Lelke Vigasztaló." [88]

    II. A bűn meghatározása

    1849 A bűn az értelem, az igazság és a helyes lelkiismeret elleni rossz cselekedet; az Isten és a felebarát iránti igaz szeretet hiányossága bizonyos jóhoz való rossz ragaszkodás miatt. Megsebzi az ember természetét és támadja az emberi szolidaritást. Meghatározása szerint "tett vagy szó vagy vágy az örök Törvénnyel szemben". [89]

    1850 A bűn Isten megbántása: "Ellened, egyedül Teellened vétettem, és gonoszat színed előtt cselekedtem" (Zsolt 51,6). A bűn föllázad Isten irántunk való szeretete ellen és elfordítja tőle a szívünket. Minden bűn -mint az első- engedetlenség, lázadás Isten ellen azzal a szándékkal, hogy az ember olyan legyen "mint az Isten" (Ter 3,5), ismervén és meghatározván a jót és a rosszat. A bűn tehát "önszeretet egészen Isten megvetéséig". [90] E gőgös önfölmagasztalás által a bűn homlokegyenest ellenkezik Jézus engedelmességével, aki megvalósítja az üdvösséget. [91]

    1851 Épp a szenvedésben, amelyben Krisztus irgalmassága le fogja győzni, mutatja meg a bűn leginkább a maga erőszakosságát és bonyolult összetettségét: a hitetlenséget, a halálos gyűlöletet, a nép és vezetői gúnyolódó elutasítását, Pilátus gyávaságát és a szolgák kegyetlenségét, Júdás -Jézus számára oly keserű- árulását, Péter tagadását és a tanítványok megfutamodását. Mindazonáltal épp a sötétség és e világ fejedelmének órájában [92] vált Krisztus áldozata titokzatosan azzá a forrássá, amelyből kiapadhatatlanul árad bűneink bocsánata.

    III. A bűnök különbözősége

    1852 A bűnöknek sok fajtája van. A Szentírás több bűnkatalógust is ad. A Galatákhoz írt levél szembeállítja a Lélek gyümölcseivel a test cselekedeteit: "A test cselekedetei nyilvánvalóak: paráznaság, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát" (5,19-21). [93]

    1853 A bűnöket meg lehet különböztetni tárgyuk szerint, ahogy ez minden emberi cselekedet esetében történik; vagy az erények alapján, amelyekkel túlzás vagy hiányosság miatt ellenkeznek, vagy a parancsok szerint, melyeket áthágnak. A megkülönböztetés alapja lehet az is, hogy Istenre, a felebarátra vagy magára az elkövetőre irányulnak-e; föl lehet osztani őket testi és lelki bűnökre, továbbá gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással elkövetett bűnökre. A bűn gyökere az ember szívében, szabad akaratában van az Úr tanítása szerint: "A szívből jönnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a paráznaság, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. Ezek szennyezik be az embert" (Mt 15,19-20). Az emberi szív székhelye a szeretetnek, a jó és tiszta cselekedetek elvének is, amit a bűn megsebez.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651833-1845

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    28

    Összefoglalás

    1833 Az erény maradandó és szilárd készség a jó megtételére.

    1834 Az emberi erények az értelem és az akarat állandó készségei, melyek az értelem és a hit szerint szabályozzák cselekedeteinket, rendezik szenvedélyeinket és vezérlik cselekvésmódunkat. Ezeket az erényeket a négy sarkalatos erény -okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség- köré lehet rendezni.

    1835 Az okosság teszi készségessé a gyakorlati értelmet, hogy igaz javunkat minden körülmények között fölismerjük és az eléréséhez szükséges helyes eszközöket megválasszuk.

    1836 Az igazságosság állhatatos és erős akarat arra, hogy Istennek és a felebarátnak megadjuk azt, amivel nekik tartozunk.

    1837 A lelki erősség szilárdságot ad a nehézségek közepette és állhatatosságot a jóhoz vezető úton.

    1838 A mértékletesség szabályozza az érzéki gyönyörűségek vonzását, és a teremtett dolgok használatában kiegyensúlyozottságot biztosít.

    1839 Az erkölcsi erényeket a nevelés, a tudatos cselekedetek és a törekvésben való kitartás gyarapítja. Az isteni kegyelem megtisztítja és fölemeli őket.

    1840 Az isteni erények a keresztényeket fölkészítik arra, hogy bensőséges kapcsolatban éljenek a Szentháromsággal. Forrásuk, indítékuk és tárgyuk Isten, tudniillik a hitben megismert, remélt és önmagáért szeretett Isten.

    1841 Három isteni erény van: a hit, a remény és a szeretet. [85] Ezek adnak formát az összes erkölcsi erénynek, és éltetik őket.

    1842 A hit erényével hiszünk Istenben és hisszük el mindazt, amit Isten nekünk kinyilatkoztatott és az Egyház a hit tárgyaként elénk ad.

    1843 A remény erényével várjuk Istentől és óhajtjuk erős bizalommal az örök életet és a kiérdemléséhez szükséges kegyelmeket.

    1844 A szeretet erényével Istent mindenekfölött, a felebarátunkat pedig, mint önmagunkat, Isten szeretetéért szeretjük. Ez a "tökéletesség köteléke" (Kol 3,14) és minden erény formája.

    1845 A Szentlélek keresztényeknek adott hét ajándéka a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651822-1832

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    27

    A SZERETET

    1822 A szeretet az az isteni erény, amellyel Istent önmagáért mindenekfölött szeretjük, felebarátunkat pedig úgy szeretjük, mint önmagunkat, Isten szeretetéért.

    1823 Jézus a szeretetből új parancsot alkotott. [75] Övéit "mindvégig" szeretve (Jn 13,1), kinyilvánítja az Atya szeretetét, amelyet Ő maga kap. A tanítványok egymást szeretve Jézus szeretetét utánozzák, amelyet ők is kapnak. Ezért mondja Jézus: "Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben" (Jn 15,9). Továbbá: "Ez az én parancsom, hogy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket" (Jn 15,12).

    1824 A szeretet, a Lélek gyümölcse és a törvény teljessége megtartja Isten és az ő Krisztusának parancsait: "Maradjatok meg az én szeretetemben. Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok az én szeretetemben." (Jn 15,9--10) [76]

    1825 Krisztus irántunk való szeretetből halt meg, amikor még "ellenségek" (Róm 5,10) voltunk. Az Úr megköveteli tőlünk, hogy úgy szeressük, mint Ő, ellenségeinket is, [77] hogy a legtávolabbinak is felebarátja legyünk; [78] hogy mint Őt szeressük a kicsinyeket [79] és a szegényeket. [80]

    Szent Pál apostol felülmúlhatatlan leírást adott a szeretetről: "A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel." (1Kor 13,4--7)

    1826 Szeretet nélkül, mondja az Apostol, "semmi vagyok". Bármiféle kiváltság, szolgálat vagy erény (...), ha szeretetem nincs, "mit sem használ nekem". [81] A szeretet fölülmúl minden erényt. Első az isteni erények között: "Megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet" (1Kor 13,13).

    1827 Valamennyi erény gyakorlását a szeretet élteti és indítja; ő a "tökéletesség köteléke" (Kol 3,14); az erények formája; összekapcsolja és egymás között elrendezi őket; az erények keresztény gyakorlásának forrása és végpontja. A szeretet megerősíti és megtisztítja emberi szeretőképességünket, és fölemeli az isteni szeretet természetfölötti tökéletességére.

    1828 A szeretettől áthatott erkölcsi élet gyakorlata a keresztény embernek Isten fiainak lelki szabadságát adja. Már nem rabszolgaként áll Isten előtt, szolgai félelemben, nem is fizetséget kereső béresként, hanem mint fiú, aki válaszol annak szeretetére, aki "előbb szeretett minket" (1Jn 4,19):

    Ugyanis vagy a büntetés miatti félelemből fordulunk el a rossztól, és akkor szolgalelkűek vagyunk; vagy a jutalom gyümölcsét keresve saját hasznunkra teljesítjük a parancsokat, és így a béresekhez válunk hasonlóvá; vagy a Törvényhozónk iránti megbecsülés és szeretet miatt (...), s így fiakká válunk. [82]

    1829 A szeretetnek gyümölcsei az öröm, a béke és az irgalmasság; jótékonyságot igényel és testvéri feddést; jóakaró; kölcsönösséget ébreszt, kitartó, anélkül hogy a magáét keresné, és bőkezű; barátság és közösség:

    "Ez minden cselekedetünk beteljesedése, a szeretet. Itt van a célunk: emiatt futunk; feléje futunk; ha odaérünk hozzá, meg fogunk nyugodni." [83]

    III. A Szentlélek ajándékai és gyümölcsei

    1830 A keresztények erkölcsi életét a Szentlélek ajándékai támogatják. Ezek az ajándékok maradandó készségek, amelyek az embert tanulékonnyá teszik, hogy kövesse a Szentlélek indításait.

    1831 A Szentlélek hét ajándéka a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem. Teljességükben Krisztushoz, Dávid fiához tartoznak. [84] Kiegészítik és tökéletessé teszik azok erényei, akik megkapják őket. A híveket tanulékonnyá teszik arra, hogy készségesen engedelmeskedjenek az isteni sugallatoknak.

    "A te jó Lelked vezéreljen engem egyenes úton" (Zsolt 143,10).

    "Akiket az Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. (...) Ha pedig gyermekei vagyunk, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei." (Róm 8,14.17)

    1832 A Szentlélek gyümölcsei azok a tökéletességek, amelyeket a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéit. Az Egyház hagyománya tizenkettőt sorol föl: "szeretet, öröm, békesség, türelem, béketűrés, jóság, kedvesség, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság" (Gal 5,22--23 a Vulgata szerint).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Katekizmus 3651810-1821

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    26

    AZ ERÉNYEK ÉS A KEGYELEM

    1810 A nevelés, a megfontolt cselekedetek és a mindig megújult erejű állhatatosság révén megszerzett emberi erényeket az isteni kegyelem megtisztítja és fölemeli. Isten segítségével kialakítják a jellemet, és könnyedséget adnak a jó megtételéhez. Az erényes ember boldog erényei gyakorlásában.

    1811 A bűntől megsebzett embernek nem könnyű megőriznie az erkölcsi egyensúlyt. A Krisztus által meghozott üdvösség ajándéka azonban megadja a szükséges kegyelmet, hogy kitartsunk az erényekre törekvésben. Ahhoz, hogy szeretni tudjuk a jót és tartózkodni tudjunk a rossztól, mindegyikünknek állandóan kérnünk kell a világosság és az erő e kegyelmét, élnünk kell a szentségekkel, együtt kell működnünk a Szentlélekkel és követnünk kell hívásait.

    II. Az isteni erények

    1812 Az emberi erények az isteni erényekben gyökereznek, amelyek az ember képességeit alkalmassá teszik arra, hogy részesedjenek az isteni természetben. [65] Az isteni erények ugyanis közvetlenül Istenre irányulnak. A keresztényeket fölkészítik arra, hogy bensőséges kapcsolatban éljenek a Szentháromsággal. Ezeknek az erényeknek forrása, oka és célja a háromságos egy Isten.

    1813 Az isteni erények alapozzák meg, lelkesítik és határozzák meg a keresztény ember erkölcsi cselekvését. Formát adnak az összes erkölcsi erénynek, és éltetik őket. Isten önti az isteni erényeket a hívők lelkébe, hogy gyermekeiként tudjanak cselekedni és kiérdemeljék az örök életet. A Szentlélek jelenlétének és működésének zálogai az emberi képességekben. Három isteni erény van: a hit, a remény és a szeretet. [66]

    A HIT

    1814 A hit az az isteni erény, mellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit nekünk mondott és kinyilatkoztatott, s amit az Egyház nekünk hinni előad, mert Isten maga az igazság. A hittel "az ember szabadon Istenre bízza teljes önmagát". [67] Ezért aki hisz, törekszik megismerni és megtenni Isten akaratát. "Az igaz a hitből él" (Róm 1,17). Az élő hit "a szeretet által tevékeny" (Gal 5,6).

    1815 A hit ajándéka megmarad abban, aki nem vétett ellene. [68] De "a hit cselekedetek nélkül halott" (Jak 2,26). A hit a remény és a szeretet nélkül nem egyesít teljesen Krisztussal, és nem tesz teljesen Teste élő tagjává.

    1816 Krisztus tanítványának nemcsak őriznie kell a hitet és belőle kell élnie, hanem meg is kell vallania, bizonyossággal kell róla tanúságot tennie és terjesztenie kell: "mindenkinek készen kell lennie arra, hogy megvallja Krisztust az emberek előtt, és Őt az Egyház történelméből soha nem hiányzó üldözések közepette kövesse a keresztúton". [69] A hit szolgálata és a róla való tanúskodás szükségesek az üdvösséghez: "Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt. De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt." (Mt 10,32-33)

    A REMÉNY

    1817 A remény az az isteni erény, amellyel bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetve, és nem a saját erőnkre, hanem a Szentlélek segítségére és kegyelmére támaszkodva törekszünk a mennyek országára és az örök életre mint boldogságunkra. "Tartsunk ki rendíthetetlenül reményünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette" (Zsid 10,23). A Szentlélek "bőségesen áradt ránk Üdvözítőnk, Jézus Krisztus által, hogy az ő kegyelméből megigazulva az örök élet reménybeli örököseivé váljunk" (Tit 3,6-7).

    1818 A remény erénye megfelel az Isten által minden ember szívébe oltott boldogságra törekvésnek; fölemeli az emberi tetteket indító várakozásokat, megtisztítja és Isten országa felé irányítja azokat; megóv a kislelkűségtől; támogat minden elhagyatottságban; és kitágítja a szívet az örök boldogság várásában. A remény lendülete megőriz a vak önszeretettől (egoizmustól), és elvezet a szeretet boldogságára.

    1819 A keresztény remény ismét fölveszi és tökéletesíti a választott nép reményét, melynek kezdete és példája Ábrahám -- Isten ígéreteibe vetett, Izsákban beteljesült, és az áldozat próbatételében megtisztult -- reménye. [70] Ő "a remény ellenére reménykedve hitte, hogy sok nemzet atyja lesz" (Róm 4,18).

    1820 Jézus igehirdetése kezdetén a boldogságok meghirdetésében a keresztény remény bontakozik ki. A boldogságok az ég felé, mint az új "ígéret földje" felé emelik reményünket; a Jézus tanítványaira váró megpróbáltatások által megrajzolják az oda vezető utat. De Jézus Krisztus és szenvedéseinek érdemeiért Isten megőriz bennünket a "reményben, amely nem csal meg" (Róm 5,5). A remény "lelkünk biztos és szilárd horgonya", amely oda kapaszkodik, "ahová elsőnek lépett be értünk Jézus" (Zsid 6,19--20). A remény fegyverzet is, amely védelmez bennünket az üdvösségért vívott harcban: "Öltsük fel a hitnek és a szeretetnek páncélját, sisak gyanánt meg az üdvösség reményét" (1Tesz 5,8). Megörvendeztet még a próbatétek közepette is: "derűsek a reményben, erősek a megpróbáltatásban" (Róm 12,12). Az imádságban fejeződik ki és belőle táplálkozik, főként a Miatyánkban, mely mindannak foglalata, aminek vágyát a remény ébreszti bennünk.

    1821 Mi tehát reménykedhetünk a mennyei dicsőségben, amelyet Isten azoknak ígért, akik szeretik Őt [71] és megteszik az Ő akaratát. [72] Minden körülmények között mindenkinek remélnie kell azt, hogy Isten kegyelmének segítségével kitart "állhatatosan mindvégig" [73] és elnyeri a mennyei boldogságot mint Istentől kapott örök jutalmat azokért a jótettekért, melyeket Krisztus kegyelmével vitt végbe. Az Egyház reménykedve imádkozik azért, hogy "minden ember üdvözüljön" (1Tim 2,4). Az Egyház azután vágyódik, hogy Krisztussal, a Jegyesével egyesüljön a mennyei dicsőségben:

    "Reménykedj, lelkem, reménykedj. Nem ismered sem a napot, sem az órát. Virrassz éberen, hiszen minden igen gyorsan múlik, jóllehet türelmetlenséged kétessé teszi azt, ami biztos, hosszúvá az időt, ami rövid. Gondolj arra, hogy minél inkább harcolsz, annál inkább bizonyítod Isten iránti szeretetedet, és annál inkább fogsz örvendeni egy napon majd Szerelmeddel, véget nem érő boldogságban és elragadtatásban." [74]

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."