38899 ima található a honlapon, összesen 66811 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Kiss Ulrich naplója

    Kiss Ulrich naplója
    Hetente frissül

    Kiss Ulrich SJ

    Jezsuita szerzetes vagyok menedzser múlttal és újságíró jelennel. Vállalkozók és vállalati vezetők edzője, krónikás és társadalomkutató.

    http://ulrichblog.wordpress.com

    Névjegyemen újabban társadalomkutatóként mutatkozom be. Van egy gyűjteményem régi névjegyekből. Voltam én már minden: egyetemista, marketing asszisztens, cégvezető, jezsuita novícius, majd másfél évtizedig egy egyetemi szakkollégium rektora. Kamasz koromban újságíró akartam lenni, Egon Erwin Kish és Richard Katz riportjai voltak a példaképeim. Édesapám azonban meggyőzött, az újságírás link szakma. Így lettem közgazdász. Nem bántam meg, hisz így legalább értek is valamihez. Végül – ez Isten humora – médiaember lettem, tévéműsorok szereplője, interjúalany és végső sorom ez a blog is gyerekkori álmom kései megvalósítása. A tanulság? Soha ne add fel álmaidat!

    Ui. Most új névjegyet kell nyomtatnom. Ismét egy szakkollégium rektora vagyok, a JRSZ-é (Jezsuita Roma Szakkollégium). Új álmok születnek. Nem számítottam rá 67 évesen. Isten még sok meglepetést tartogat!

    Kiss Ulrich naplója SzeretetHúsvét 6. vasárnapja

    Napi Ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    08
    Kiss Ulrich naplója Szeretet Húsvét 6. vasárnapja

    Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben. Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Jn 15,9-17

     

    MottóArra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt  

     

    ÖRÖM

    Múlt vasárnap már kifejtette tanítványainak Jézus, hogy bőséges termést vár tőlük, de ne aggódjanak, velük lesz, szoros egységben! Immár nem csak bőséges termést kíván és ígér, hanem maradandó gyümölcsöt. Megismétli ajánlatát, kérjenek, bármit és megadja nekik! A mostani nyomatékkal megismételt, megerősített küldetés útravalójaként elmondja nekik, mit is jelent a szőlőtő és a szőlővessző titokzatos egysége? Mintaképe az Atya és a Fiú egysége! És az egyetemes közeg, amiben mindez lezajlik, a szeretet. Íme, az erő, mely egységet, íme, az egység, mely bő termést hoz! S határtalan örömöt! Azaz nem utolsó sorban Isten barátságát! Van hát minek örülni!

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplója Szőlővessző – ígéret maradHúsvét 5. vasárnapja

    Napi Ima13 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01
    Kiss Ulrich naplója Szőlővessző – ígéret marad Húsvét 5. vasárnapja

    Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves.  Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőít meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és tanítványaim lesztekJn 15,1-8

    MottóMert nélkülem semmit sem tehettek

    Az erő a tőkében van

    Május négy vasárnapja egyfajta katekézis az Egyházról, a születő közösségről, melyet Jézus épp útra küld, még egyszer megerősítve az elveket, melyek biztosítják, hogy a közösség teljesíteni tudja küldetését. A mai evangélium e missziós küldetés nyitánya, előszava. Az egyházi alaptörvény legfontosabb törvényét tartalmazza. A közösség csakis alapítójával egységben lehet sikeres, eredményes. Jézus szokása szerint egy erős képpel világítja meg ezt a megkerülhetetlen alapelvet. A szőlővessző és a szőlőtő metaforájával, A kortársak ezt azonnal értették, beleértve a kép további finomítását a metszés műveletével. A Közösségnek nem maradhat tagja, aki meddő. Jézus félreérthetetlenül kifejti, hogy „nélkülem semmit sem tehettek.” Az autonómia, az önközpontúság kísértésé halálos veszélyt rejt, figyelmezteti őket. Csak tüzelőnek jó. De nincs ok csüggedésre! Jézus a figyelmeztetést megtetézi egy nagylelkű ígérettel. Bármit kérjünk is, azt megkapjuk! Csak kérnünk kell!

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHúsvét 4. vasárnapja

    Napi Ima13 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    24
    Kiss Ulrich naplója Húsvét 4. vasárnapja

    Ismernek?

    Abban az időben Jézus így szólt: „Én vagyok a jó pásztor. A jó Pásztor életet adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas azonban elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó Pásztor. Ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem, és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van á hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól”. Jn 10,11-18

    Mottó Ismerem enyéimet

    Jó pásztor?

    Hogy a jó Pásztor ismeri övéit, azt eleve feltételezzük, hisz ez a jó vezető egyik sajátja, sőt az elsődleges ismertető jele. Igaz, az nem feltétlenül általános, hogy a pásztor is elmondhatja, hogy övéi ismerik őt! Hány lelkipásztor meri ezt ma álltani? De érezzük, hogy itt kellene lennie szimmetriának, csak épp nincs mindig így. Pedig a jó vezető akkor jó, ha olyan, mint az evangélium jó pásztora. És az a bizonyos Jó Pásztor magasra helyezte a lécet! Az Atya és a Fiú kapcsolata a minta, a mérce.  S ez nem csak a mindenkori pásztornak feladat és kihívás, hanem a híveinek is. Itt az ideje, hogy lelkiismeretvizsgálatot tartsunk: Kapcsolatunk a mindenkori pappal valóban a krisztusi mintát követi? Bízunk a papunkban, s ő bízik bennünk? Vagy kiderül, hogy béresek vagyunk? Aki szolgáltatást vár, és nem szolgálatot ad?

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA

    Napi Ima17 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    17
    Kiss Ulrich naplója HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA

    Abban az időben az (Emmauszból visszatért) tanítványok beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel (Jézust) a kenyértöréskor. Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük (Jézus), és köszöntötte őket: Békesség nektek! Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: Miért ijedtettek meg, és miért támad kétely a szívetekben? Nézzétek meg kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van. Ezután megmutatta nekik a kezét és a lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: Van itt valami ennivalótok? Adtak neki egy darab sült halat. Fogta, és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam. Be kellett tejesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak. Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Majd így folytatta: Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból. Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én meg kiárasztom rátok Atyám ígéretét. Lk 24, 35-48

    Mottó Van itt valami ennivalótok?

    Érzékelés

    Furcsa kérdés, nemde? De a kérdést megelőző meghívás, hogy tapintsák meg, még nem győzte meg a tanítványokat. Aki annyiszor gyógyított érintéssel, most hiába ajánlja fel a gyógyító és bizonyító érintést. Paradox módon Lukács evangélista ezt úgy magyarázza, hogy „örömükben még nem mertek hinni.” Az öröm nem volt elég. Amit láttak, az sem volt elég. De még a tapintás sem bizonyult elégségesnek! Egy emlék, a csodálatos halfogás emléke adta meg a kezdő lökést a hithez, A múlt lett a jelen tanúja. S persze a jelet az Úr foglalkozásukból merítette: Mennyi tapintat és mennyi gyöngédség! Úgy vezette őket az igazságra, mint egy csodálkozó gyermeket. Hiszen a kisgyermek mindent megkóstol, amit meg akar ismerni.

    Mindazonáltal az ismeret bármennyire érzéki, szükséges az értelem igenje is. Ezért követi a közös étkezést a katekézis, a tanítás. Ez már az értelemhez szól. Az út az igazsághoz szükségszerűen az értelmen keresztül vezet, még ha az érzékelés is a nyitánya.  

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHúsvét 2. vasárnapja

    Napi Ima14 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    10
    Kiss Ulrich naplója Húsvét 2. vasárnapja

    Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap), beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki. Láttuk az Urat. De ő így szólt: Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem! Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok, Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: Békesség nektek! Tamásnak pedig ezt mondta: Nyújtsd ki az ujjadat, és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezdet, és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás így válaszolt: Én Uram, én Istenem! Jézus ezt mondta neki: Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek! Jézus még sok csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. Jn 20, 19-3

    MottóBékesség nektek!

    Zaklatott lélek

    Shalom. Ez mindennapos köszöntés Izraelben, olyannyira, hogy a szótár „szia”, „szervusztok” jelentését is megadja. Szekularizálódott, mint a bajor „Grüss Gott”, amelyet akár ateisták is elmormolnak köszönésképpen. Jézus azonban valóban békét kívánt tanítványainak, és nem is akármilyent: Áldott békét, Isten békéjét, amit csak az Úr adhat. És a tanítványoknak szüksége volt erre a békére. Félelem, harag és tehetetlenség hármas béklyója bénította őket. Krisztus megszabadítja őket. Ennek nyitánya a Béke, az áldás, ami most rájuk köszönt. Ez előfeltétele, hogy a Feltámadott Úrral, és így a feltámadással találkozhassanak. Zaklatott lélekkel ez nem lehetséges. Ezért is kezdünk minden meditációt valamilyen gyakorlattal, amitől el- és lecsendesedünk. Ha ez megtörtént, Jézus egyszerre közénk lép. Velünk van. János Tamással illusztrálja, hogy ez mennyire fontos, Ő kimaradt a béke gyakorlatából, megtapasztalásától az első alkalommal. Lehetőséget kap, hogy pótolja a mulasztást. És lám, Jézus boldognak mondja, mert lát. Mi is akkor látunk, ha előbb beengedjük a csendet, ha kiűztük a nyomasztó gondokat. Erre a húsvét a legjobb alkalom.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaHúsvétvasárnap

    Napi Ima21 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    03
    Kiss Ulrich naplója Húsvétvasárnap

    “Elvitték az Urat”

    A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom hova tették! Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt, és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból. Jn 20, 1-9

    MottóElvitték az Urat a sírból, és nem tudom hova tették!

    Helyszínelők

    Mária Magdolna híradása kettős tévedést rejt magába. A mondat, hogy „Elvitték az Urat a sírból,” idegen – és ismeretlen tettest feltételez, míg a vallomás, „nem tudom hova tették” egyfelől megerősíti a „tettesek” ismeretlen voltát, de ezt a közlést megtetőzi az új rendeltetési hely ismeretlenségének állításával. A tény az lenne, hogy az „Úr eltűnt”. „Nincs a sírban”. Az, hogy ismeretlen tettesek vitték el ismereten helyre, feltételezés, spekuláció, nem tény. Jeruzsálem aznap tele lett ilyen rémhírekkel. Mindez mutatja, hogy a tanítványok, Jézus követői, először semmivel sem voltak tájékozottabbak, mint az átlagemberek. Péter és János azonban nem elégedtek meg a kósza hírrel, maguk is meg akartak győződni a tényről. Mint a mai helyszínelők, keresték a tettesekre utaló nyomokat. Hisz Mária Magdolnának volt egy minden vizsgálódást megelőző kettős hipotézise. A nyomozás értékelhető nyomokra vezetett, a kendőhöz és a gyorslepelhez. S lám, az azonos látlelet egymástól eltérő érékelésre vezetett. Mit gondolt Péter? – azt az evangélista nem árulja el. Az előzetes információk dacára, amelyet az „áldozat” maga adott, megjósolva a véget, amolyan végrendelet gyanánt, ami minden jó krimi kelléke, egyikük, János hitt, azaz a jelekből megértette mi is történt. Mi tette őt értővé és helyes értelmezővé? A szeretet. Ezért is nem nevezi meg magát ez a szemtanú, hanem úgy mutatkozik be, mint „akit Jézus szeretett.” A valódi tanú a szeretet volt.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaVirágvasárnap

    Napi Ima19 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    27
    Kiss Ulrich naplója Virágvasárnap

    Amikor Jeruzsálemhez közeledtek, Betfagé és Betánia táján, az Olajfák hegyénél előreküldte két tanítványát ezzel az utasítással: „Térjetek be a szemközti faluba! Mindjárt amikor beértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide! Ha valaki szólna, hogy mit csináltok, mondjátok, hogy Urának van rá szüksége. Erre rögtön elengedi.” El is mentek és megtalálták a szamárcsikót, kint az úton egy kapuhoz kötve. Eloldották. Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki megkérdezte: „Miért oldjátok el a szamarat? Úgy válaszoltak, ahogy Jézus meghagyta nekik. Erre elengedték őket. A szamárcsikót Jézushoz vezették, ráterítették köntösüket, és ő ráült. Sokan a ruhájukat terítették az útra, mások meg lombos ágakat szórtak eléje, amelyeket a réten vágtak. Az előtte menők, s akik kísérték, ezt zengték: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldott atyánknak, Dávidnak közelgő országa! Hozsanna a magasságban!” Mk 11,1-10

    Mottóakik kísérték, ezt zengték: „Hozsanna!”

    Hozsanna

    Az elmúlt hetekben láttuk, Jézus hogyan próbálja felkészíteni övéit, de a népet is a közelgő húsvét sokkjára. Atyja is tanúskodik mellette. De nem bíznak saját magukban sem. Nem hiszik sem a látottakat, sem a hallottakat. Továbbra is találgatnak, pletykálnak, kétkednek. Ezért Jézus úgy bánik velük, mint a gyermekekkel. Általuk ismert jelképeket használ, hogy megértesse velük, mire készül, mi is készül. Az elkötött szamárcsikó ilyen jelkép. Nekünk ma rejtélyesnek tűnhet, a kortársak azonnal azonosították: Jézus a Messiás! S íme, hozsannáznak. Nem kell nekik tolmács. A gyerekek értik meg elsőnek. De mivel hamis, politikai színezetű elméleteik vannak a Messiásról, mégsem értik, valójában mi is történik. A tanítványoknak nem csak elő kell készíteniük a nagy eseményt, hanem értelmezniük is. Mondd, leterítenéd az útra ruháidat?

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaNagyböjt 5. vasárnapja

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    21
    Kiss Ulrich naplója Nagyböjt 5. vasárnapja

    Abban az időben azok közül, akik felzarándokoltak, hogy az ünnepen imádják Istent, volt néhány görög is. Ezek odamentek Fülöphöz, akik a galileai Betszaidából származott, és kérték: „Uram, látni szeretnénk Jézust”. Fülöp elment, és szólt Andrásnak, Jézus ezt válaszolta: „Eljött az óra hogy megdicsőüljön az Emberfia. Bizony, bizony mondom nektek, ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti az életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya. Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!” Erre hang hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.” A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött. Mások így vélekedtek: „Angyal beszélt vele.” Jézus megmagyarázta nekik: „Nem miattam hallatszott ez a hang, hanem miattatok, ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak fejedelmét. Én pedig, ha majd fölmagasztalnak engem a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni. Jn 12,20-33

    Halálfélelem

    Mottó: „A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött.”

    Legutóbb beismertük, hogy a fénytől is félhetünk, ha bennünk van a sötétség! Lám, a tömegek Isten szózatát mennydörgésnek vélik. Félnek tőle, s nem a világ fejedelmétől, akitől pedig kéne. Pedig épp legyőzetett! Hogyan is ismernék fel? Túlságosan félnek a haláltól, pedig az is hamarosan legyőzetik. Ebben az órában minden, de tényleg minden, megváltozik. De az emberek nem értik, hogy mindez értük van. Pedig minden okuk megvan a hálára, hogy mintegy helyszíni közvetítésen tapasztalhatják meg Isten dicsőségét. Pedig épp tanúságot kaptak az Égtől, hogy mindez értük történik. Szerelmesek lennénk ebbe az életbe, hogy elkótyavetyéljük azt a másikat, az örök életet? Meddig hiszünk inkább az „angyaloknak,” mint a Teremtőnek? Pedig többet kapunk, mint amennyit kérünk. A kérés úgy hangzott, „látni szeretnénk Jézust”. S íme, beköltözik hozzánk!

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaNagyböjt 4. vasárnapja

    Napi Ima26 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    11
    Kiss Ulrich naplója Nagyböjt 4. vasárnapja

    Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: „Ahogy Mózes fölemelt a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Isten nem azért küldte a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.  Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet von magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd nyilvánuljanak ki tettei, hogy Isten szerint cselekedte azokat.

    Mottóhogy aki hisz benne, el ne vesszen                                                                                           

    Félelmetes fény

    Legutóbb arról elmélkedtünk, hogy az Úr saját otthonának tekinti testünket, melyet ezért becsüljünk meg, mert az üdvösség lakhelye lehet. Ma inkább lelkünket félti. Jelképes beszédet használ, világosságról és sötétségről beszél. Persze a sötét a fizikai világban is rémisztő lehet, a kisgyermekek nem hiába félnek a sötéttől.  Ugye, ha mernénk bevallani, mi is kicsit nyitva hagynánk az ajtót, hogy beszűrődjön a biztonságot jelentő fény. S persze a fény is kiválthat félelmet, ha ereje meghaladja a megszokottat, ha villámlik, vagy tűzvész festi pirosra az eget.

     

    A jóindulatú, békét hozó, felszabadító fény jelent meg Jézusban. Ha megőriztük a gyermek ártatlan tekintetét, lehetetlen, hogy féljünk tőle. De ha a sötétség belénk költözött, bizony mindent ellep, és joggal félünk tőle, mint a vámpírok, a sötétség fiai. S mégis, akár egy gyertya lángja is szabadulást hozhat, annak, aki a sötétségben elmerült. Gyújtsuk meg hát azt a gyertyát!

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaNagyböjt 3. vasárnapja

    Napi Ima18 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    04
    Kiss Ulrich naplója Nagyböjt 3. vasárnapja

    Abban az időben, mivel közel volt a zsidók húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe.  A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!”  Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van „Emészt a házadért való buzgóság.” A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, s te három nap alatt fölépíted azt?” Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az írásnak és Jézus szavainak. És amíg (Jézus) a húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék az emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben.  Jn 2, 13-25

    Mottó: Ő azonban testének templomáról beszélt.

    TÚL IZMOS?

    Ma is hajlamosak vagyunk büszke építményeinkre feltekinteni, mint az emberi elme csúcsteljesítményeire. S mindegy, hogy „Negyvenhat esztendeig épült az a templom,” vagy évszázadokig, mint az európai katedrálisok, szédítő feltekinteni a boltívekre, megrészegedve a teljesítmény nagyságától. Érthető, ha a jeruzsálemieket a Templom megbabonázta. S érthetően megzavarodtak, amikor Jézus azt ígérte, hogy három nap alatt újraépíti. Az lehetetlen! De lám, mi, akik a kijelentés szimbolikus voltát megérteni véljük, mit tudunk kezdeni a próféciával?

    Pedig Jézus rejtelmes válaszát a mostani böjti időkre is értetjük! Negyven napot kaptunk, hogy újjáépítsük a Lélek templomát, melyet bizony-bizony leromboltunk. Bulimia, body building, testimádat, a nagy zabálás, alkohol és drog, s akkor még a bujaságról nem is beszélünk. Bizony több fronton támadást indítottunk testünk ellen, s ami a lélek temploma lehetne, immár vásárcsarnok, tivornyák és látványosságok színhelye, pankráció és magamutogatás színpadja. Mi azonban meghívást kaptunk, hogy ostorral verjük ki onnan.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaNagyböjt 2. vasárnapja

    Napi Ima16 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    25
    Kiss Ulrich naplója Nagyböjt 2. vasárnapja

    Kollektív jelenés

    Abban az időben Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és egyedül velük fölment egy magas hegyre.  Ott elváltozott előttük. Ruhája ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle kelmefestő nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés és Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter ekkor ezt mondta Jézusnak: Mester! Olyan jó nekünk itt lennünk! Készítsünk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet! Nem is tudta, mit mond, annyira meg volta ijedve. Ekkor felhő árnyékolta be őket, és a felhőből szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok! Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust, egymagát. A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül. A parancsot megtartották, de maguk között megvitatták, hogy mit jelenthet az, hogy feltámad a holtak közül. Mk 9,2-10

    Mottósemmiféle kelmefestő nem képes

    Semmiféle kelmefestő nem képes!

    Milyen különös is a leírás, amit Szent Márk ad a Tábor-hegyi csúcstalálkozóról! Mennyire is nehéz szavakban leírni, amit az apostolok átéltek! Ők, feltehetően Péter, mesélték el a krónikásnak a felejthetetlen nap történéseit. Az évek távlatából is érezni a meghatódottságot, az elérzékenyülést. Szemtől szembe láthatták Istent, ami halandóknak nem adatott meg. Ezért is fontos Mózes és Illés tanúsága. Ők az Írások tanúsága szerint találkoztak Istennel. De Mózesnek el kellett fednie arcát. A nép ámulva látta annak ragyogását. S most, íme, az „egész” Jézus tündökölt. Nem volt szavuk rá, csak egy ügyetlen hasonlat, hogy sejtessék, mit is láttak. Nem volt igazából mihez hasonlítaniuk a látottakat, ám az Úr mennyei szózata kiegészítette azt. A hang a tanúságtétel része, sőt csúcsa. De végül kiderült, hogy a látomás legizgalmasabb része hazafelé mentükben érte őket, tudniillik, annak felismerése, hogy végül nem a próféták és a törvény hitelesítik a találkozást, hanem Jézus személye, akit új szemmel láttak: Mire körülnéztek, már senkit sem láttak, csak Jézust „egymagát.” S ez immár elég nekik.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Kiss Ulrich naplójaNagyböjt 1. vasárnapja

    Napi Ima11 imádkozás /layout/img/logo.png

    Feb
    18
    Kiss Ulrich naplója Nagyböjt 1. vasárnapja

    Abban az időben a Lélek kivitte Jézust a pusztába. Negyven napig kint volt a pusztában, és megkísértette a sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki. Amikor Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát: Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Mk 1,12-15

    Angyalok szolgáltak neki

    Mottó: Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki – csakugyan, különös társbérlet. Arra utal, hogy a megtestesülés nem csupán azt jelenti, hogy Isten emberré lett, ami addig elképzelhetetlen volt, hanem azt is, hogy miután ember és Isten volt, kettős, állati és angyali, környezete is találkozott általa, és talán benne is. Időnként megborzadunk, hogy a civilizáció máza alatt megmaradt bennünk valami a vadból. Szentjeinkben pedig rácsodálkozunk angyali jelenlétükre. A kísértés, amivel a Sátán megkörnyékezte Jézust, lényege épp ez volt, hogy megtagadtassa közösségét az emberrel, és így a teremtéssel is, beleértve az állatokat. Miért? Azért, hogy mutassa, hogy bizonyítsa Istenségét. Kinek is? Sátánnak? Neki nem volt kétsége Jézus önazonosságát illetően. A kétely magja Jézusban magában rejlett. Hogyan vállalja hitelesen egyszerre mindkettőt? Erre nem volt forgatókönyv, ezt ki kellett találni! Az angyalok bezzeg tudták, mi a teendőjük. Szolgáltak neki. Talán, amikor mi szolgálunk neki, kölcsönkapunk egy kis „angyaliságot”….

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."