38899 ima található a honlapon, összesen 66811 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációi

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációi
    Hetente frissül

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációi

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvét 6. vasárnapja

    Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    08

    https://youtu.be/Xg8wta76Bfc

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvét 5. vasárnapja

    Reggeli ima13 imádkozás /layout/img/logo.png

    Máj
    01

    https://youtu.be/MXWMKRFm4_8

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvét 4. vasárnapja

    Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    25

    KEDVES TESTVÉREK!

    Jézus Krisztus pap, próféta és király. Ezt a hármas tisztségét ragyogóan foglalja össze a mai evangéliumban, amikor Pásztornak mondja magát. Ez az elnevezés az állattenyésztéssel foglalkozó zsidóság körében megszokott volt. Így nevezték a királyt, de igazában mindenkit, aki másokért felelősséggel tartozott, másokat vezetett. Jézus Krisztus mint Pásztor a történelem végéig az Egyházban és általa gyakorolja hármas tisztségét. Amikor ma Jézusról mint Pásztorról emlékezünk meg, egyúttal ezt a vasárnapot a papi és szerzetesi hivatások napjaként is ünnepeljük, mert Jézus őket hatalmazta fel arra, hogy Isten népében vezetésükkel ünnepeljék az Ő halálának és feltámadásának emlékezetét az eucharisztiában, közöljék híveivel az Ő kegyelmét a szentségekben, hirdessék az evangéliumot és szolgálják a hívek közösségét, tehát jelenítsék meg Jézus Krisztust, a Pásztort.

    Már nagyon korán kialakult a papságban három feladatkör. Az apostolokat képviseli egy-egy helyi egyházban a püspök, az ő munkatársai a papok, a diakónusok pedig részben a szeretetszolgálatban működnek, de a mai Egyházban fontos lelkipásztori feladatokat is ellátnak.

    A hívek számára nagyon fontos papjaik hitelessége, életszentsége, de a kívülállók is általában a papokról alakítják ki a kereszténységről a pozitív vagy negatív véleményüket. Ezért a püspök számára elsődleges feladat, hogy a papjaival törődjön, keresse velük a rendszeres kapcsolatot, gondoskodjék a lelkiéletükről, a továbbképzésükről, de természetesen legyen velük anyagi gondjaikban, betegségeikben, idős koruk megpróbáltatásaiban is, igyekezzék megóvni őket a túlterheltségtől. Ez a törődés már elkezdődik az utánpótlás felvételében és nevelésében. Biztos, hogy óriási probléma lehet a megüresedett plébániák betöltése, de azért, hogy több pap legyen, a püspök nem adhatja fel a minőségre való törekvést. Ha kevesebben is lesznek, de akik vannak, azok legyenek emberségükben, képzettségükben, lelkületükben olyanok, akikre a hívek fölnézhetnek, akikre számíthatnak. A papok körében is lehetnek bűnök, de jó, ha tudjuk, mi nem a papokban hiszünk!

    Természetesen a papoknak is és a világi keresztényeknek is törekedniük kell az életszentségre, arra, hogy körülményeik között minél hitelesebben kövessék az Úr Jézust. Viszont az Egyházban létezik egy olyan életforma, amelynek tagjai fogadalommal kötelezik el magukat arra, hogy szegénységben, tehát az anyagiaktól való szabadságban, szüzességben, tehát a Jézus Krisztussal való szeretetben-egységben, és engedelmességben, vagyis nem az e világi érvényesülés, hanem Isten szeretetének szellemében élnek. Őket nevezik szerzeteseknek. A II. Vatikáni Zsinat úgy határozza meg a szerzetességet, hogy az JEL. A jel mutat egy irányt, tájékoztat, fölhívja valamire a figyelmet. A szerzetességnek az a feladata az Egyházban, hogy annak minden tagját ösztönözze, hogy lankadatlanul teljesítsék keresztény hivatásukat. Azt is be kell mutatnia, hogy mekkora érték, igazi boldogság Isten szeretetében élni. Így igazában lelkesítenie kell a keresztényeket, hogy a maguk területén minél inkább igyekezzenek Isten szeretetében élni, fölfedezni Őt az életük minden körülményében és növekedjenek az örök élet utáni vágyódásban. A Zsinat fogalmazása szerint a szerzetesség „szorosabban utánozza és az Egyházban mindig fönntartja azt az életformát, melyet Isten Fia vett magára, amikor eljött e világba megtenni az Atya akaratát, s melyet bemutatott a nyomában járó tanítványoknak. Rendkívüli módon mutatja be, hogy Isten Országa minden földi dolog fölött áll, és föltárja legfőbb követelményeit; mindenkinek megmutatja Krisztus királyi hatalmának nagyságát és az Egyházban csodálatosan munkálkodó Szentlélek végtelen hatalmát.” Majd levonja a Zsinat a következtetést: „Az az állapot, amely az evangéliumi tanácsok fogadalmán alapszik, nem tartozik ugyan az Egyház hierarchikus szerkezetéhez, de életének és szentségének elvitathatatlan része.”

    Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az Egyház papság és szerzetesség nélkül működésképtelen. Ezért hallatlanul fontos, és éppen erre hívja fel a figyelmet a papi és szerzetesi hivatások vasárnapja, hogy törődjünk a hivatások gondozásával. Az Egyház életképességének és életerejének növelésére nagyon is szükség van a papságra és a szerzetességre. Mit tehetünk világi keresztényként ezért? Például azt, hogy rendszeresen imádkozunk papi és szerzetesi hivatásokért; ha a családunkban egy fiúban vagy leányban fölmerül a szerzetesi vagy papi hivatás gondolata, erről nem beszéljük le, hanem támogatjuk őket ennek hiteles bemutatásával, e fölötti örömünkkel, és az egyházközség életében igyekszünk együttműködni papjainkkal. Ámen.

    Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvét 4. vasárnapja

    Reggeli ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    24

    https://youtu.be/fUQJpg0w2Gg

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvét 3. vasárnapja

    Reggeli ima13 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    17

    https://youtu.be/gmDmufRGoo8

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság VASÁRNAPI GONDOLATOKHúsvét 2. vasárnapja

    Reggeli ima11 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    11

    KEDVES TESTVÉREK!

    Szent II. János Pál pápa Húsvét 2. vasárnapját az Isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította. Megkapó, hogy ő 2005-ben ennek a vasárnapnak előestéjén költözött az örökkévalóságba.

    Az irgalom a szeretetnek egészen kiváló formája. Beleérthetjük a szolidaritást, a kéznyújtást a bajban, a hűséget, az együttérzést, a megbocsátás készségét. Keresztényként ezt is mondhatjuk: az irgalmasság Isten Jézus Krisztusban megtapasztalható megelőlegezett szeretete. Éppen ezt fogalmazza meg Szent János apostol: „A szeretet nem abban áll, hogy mi szerettük Istent, hanem hogy Ő szeretett minket, és elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül” (1Jn 4,10). És néhány mondattal odébb: „Mi azért szeretjük Őt, mert Ő előbb szeretett minket” (Uo. 4,19). Nem véletlen, hogy napjaink jeles hittudósa, Walter Kasper az irgalmasságról írt könyvének alcíméül adta: „Az evangélium alapfogalma – a keresztény élet kulcsa”. Valóban, Istent Jézus Krisztusban úgy tapasztaljuk meg, hogy megelőz bennünket szeretetével, gondoskodásával. Az a tény, hogy Jézus Őt azzal az arám szóval szólítja meg: „Abba”, amely az apa szó becézése, vagyis Jézus számára Isten, az Atya apuka, papa, édesapa, és Jézus bennünket is fölhatalmaz arra, hogy így szólítsuk meg Őt, ez a tény pontosan azt jelzi, hogy Isten hozzánk ezzel a mindent megelőző, hozzánk lehajló szeretetével, egész létünket átölelő irgalmával közeledik. A Jézustól tanult imádság, amelyet magyarul így kezdünk: „Miatyánk!”, Jézus ajkán így kezdődik: „Abba, apuka!” Valószínű, hogy így nem merték lefordítani. De ha nem is merjük így mondani, de érzéseinkben valóban Édesapánknak tartsuk Őt.

    Sok templomban a miséző kezdi el a Miatyánkot, és a hívek innen folytatják: „Ki vagy a mennyekben!” Én valamikor a gyerekmisékben pontosan erre biztattam a gyerekeket, hogy együtt kezdjük így: „Apuka!” És természetesen lényegesnek tartom, hogy ne engedjük a misézőnek, hogy ő kezdje, de mindnyájan együtt mondjuk: „Miatyánk!” Szent Ágoston így jellemzi a Jézus Krisztusban közénk jött Istent: „Te igazi Isten, valódi ember lettél! Örökkévaló vagy, de egy meghatározott napon közénk születtél. Halhatatlan vagy, mégis megtaláltad a módot, hogy meghalhass értünk. Te a legerősebb úgy lettél gyönge, hogy erőd oda nem veszett. Te, aki mindenről gondoskodol, köztünk magad is táplálkoztál. A mindenség pásztora vagy, és bárányként járkáltál közöttünk.”

    Isten éppen azzal bizonyult irántunk a legirgalmasabbnak, hogy feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból. Végül is a halál egész emberségünk zsákutcája. Biológiai halálunk igazában csak képe a tulajdonképpeni halálunknak. Halott mindenki az által, hogy beleszületett abba az emberiségbe, ami történelme kezdetén elszakadt bűne révén az Istentől és ezt a kegyelem nélküli, Isten nélküli állapotot örökíti át minden emberre. Isten irgalmassága éppen abban nyilvánul meg, hogy Isten létére Ő vállalja a mi istentelenségünk jóvátételét azzal, hogy elküldi Fiát engesztelő áldozatként. Azzal a ténnyel, hogy feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból, beteljesedett az Ő hatalmas állítása: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él, és aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha” (Jn 11,25-26). Aki hisz Jézusban, az Istenben él, ezért számára nincsen halál. Testi halála nem halál, mert Jézus Krisztus révén ő is feltámad: „Ha annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is bennetek lakó Lelke által” (Róm 8,11).

    Az irgalom megtapasztalása felszabadulás. A felszabadulás pedig boldogság. A Húsvét, az Úr Jézus feltámadása a mi igazi szabadságunk, boldogságunk. Nemcsak egy ünnep, amit átélünk, de benne már most is a boldogságunkat éljük meg. A boldogságtól ugyanis azt várjuk, hogy hozza meg számunkra a teljességet, minden jónak az összességét. Lehet-e nagyobb teljesség, minden elképzelhető jónak az összessége, mint a halál legyőzése? De a boldogságtól azt is várjuk, hogy vegyen el tőlünk minden félelmet és tartson örökké. Lehet-e nagyobb felszabadulás a félelemtől mint a halál legyőzése? És tarthat-e tovább az élet, mint „örökké”? És azt is várjuk a boldogságtól, hogy legyen személyes. Csak egy „Te” tehet bennünket boldoggá éppen azáltal, hogy nekünk ajándékozza magát. Lehet-e nagyobb boldogság, mint az értünk életét adó, de feltámadott Jézussal való találkozás szemtől-szembe, aki viszont összehoz bennünket azzal az Istennel, akit Őáltala már most is Miatyánknak, apukánknak, édesapánknak szólíthatunk? És ez a találkozás már most megvalósul Isten Igéjében és minden szentmisében a szentáldozásban. Istennek irgalmasságát kell tovább adnunk egymásnak.

    Ezért hadd ajándékozzalak meg benneteket egy orosz ortodox szerzetes köszöntésével, amit én is úgy kaptam egyszer Húsvétkor a kapucinus barátomtól: „Feltámadt Krisztus, boldogságom!” Ámen.

    Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiIsteni irgalmasság vasárnapja

    Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    10

    https://youtu.be/bZ9Q3pQ7xYA

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvéthétfői gondolatok

    Reggeli ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    06

    KEDVES TESTVÉREK!

    A II. Vatikáni Zsinaton hangzott el és nagyon is fontos szó volt a párbeszéd. Ha a keresztények számára fontos, hogy az evangéliumot tovább adják, akkor természetesen szóba kell elegyedniük a környezetükben élő emberekkel, meg kell hallgatniuk őket, ismerniük kell az életüket és elfogadható módon az evangéliumot is képviselniük kell. Hívőknek és nem hívőknek tudniuk kell szót érteniük egymással, hogy megismerjék és megértsék egymást, egymás nézeteit. Ennek a párbeszédnek a jegyében a Zsinat alatt keresztény és marxista tudósok többször is párbeszédet folytattak egymással. Ezeket a párbeszédeket a német Paulusgesellschaft, a Szent Pál Társaság szervezte és Csehországban, Mariánské Lazné-ban került rájuk sor. A párbeszédeket a magyar marxista folyóirat, a „Világosság” is ismertette. Ez nem volt természetes, ne felejtsük el, hogy az 1960-as évek közepén jártunk.

    Ezeken a párbeszédeken részt vett a francia egyetemi tanár, Roger Garaudy, aki akkor már komolyan érdeklődött a kereszténység iránt. Egy alkalommal ezt mondta: „A feltámadt Krisztus a szabadság tökéletes ábrázolása.” A Zsidókhoz írt levélben ezt olvassuk: Jézus küldetése az volt, hogy „halála által semmivé tegye azt, akinek hatalma van a halálon – azaz az ördögöt –, és szabaddá tegye azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak” (Zsid 2,14-15). Jézus Krisztus nemcsak magáért, de értünk is feltámadt. Részesei lehetünk az Ő feltámadásának. Ha a biológiai halál ennek a földi életnek mindig része marad is, de Jézus feltámadása által megváltozhat a viszonyunk elsősorban Istenhez, de a halálhoz is. A szabadság, amit Krisztus hozott el nekünk éppen ezt a teljes terjedelmében megváltozott, megújult életet jelenti, aminek teljessége lesz Jézus Krisztus második eljövetelekor az Isten országa, a teljesen megújult, igazi célját elérő teremtés. Garaudy mondatához egy megjegyzést azért érdemes hozzáfűzni: a feltámadott Jézus Krisztus nem ábrázolása a szabadságnak. Az ábrázolás valakinek az elképzelése. Krisztus feltámadása nem elképzelés, ami lehet bármilyen szép, de csak valakinek a gondolatában létezik. Jézus Krisztus feltámadása tény, emberi történelmünk legboldogítóbb valósága. Keresztényekként nem elképzelésben, hanem megtörtént eseményben hiszünk. A hit természetesen nem a tényre vonatkozik, mintha azt kétségbe lehetne vonni, hanem arra, hogy Jézus feltámadásának óriási jelentősége van számunkra. A hitben éppen azt éljük át, hogy Jézus Krisztus személye, halála, feltámadása, tanítása egész emberi sorsunk, jövőnk kulcsa.

    Az egyik ilyen párbeszéd után Garaudy hazánkba is eljött. Egy újságíró megkérdezte, hogy ő hisz-e Jézus Krisztus feltámadásában? A válasza az igen volt. Az újságíró következő kérdése az volt, hogy miért hisz benne? A válasza: „Azért hiszek benne, mert ettől az eseménytől emberek egy csoportja egészen másképp kezdett el élni, mint ahogy előtte élt.”

    Ez hallatlanul fontos mondat. Jézus halálával és feltámadásával egészen új életstílus valósult meg, mégpedig élet a szeretetben. Csak egy példa: Kolosszéban élt egy gazdag keresztény, akinek rabszolgái voltak. Az egyik megszökött tőle, és Rómába, az ott fogságban levő Pál apostolhoz menekült. Az apostol hatására keresztény lett. Az apostol visszaküldte a gazdájához. A neki írt levélben ezt olvassuk: „Talán azért távozott el tőled egy időre, hogy visszakapd őt mindörökre, már nem mint rabszolgát, hanem többet, mint szolgát, mint szeretett testvért. Számomra nagyon is az, de mennyivel inkább neked, emberileg is, az Úrban is” (Filem 1,15-16). Értjük? A feltámadott Jézusba vetett hit a legnagyobb forradalom, mert vérontás és erőszak nélkül meg tudja változtatni a társadalmat olyan mértékben, hogy aki eddig rabszolgám volt, aki fölött uralkodhattam, aki annyira ki volt nekem szolgáltatva, hogy büntetlenül meg is ölhettem, ha akartam, most már Krisztusban és Krisztus által szeretett testvérem. És ez érvényes az egész életre, annyira, hogy Jézus az utolsó vacsorán főpapi imájában ezt kérte a mennyei Atyától, amikor azokért imádkozott, akik a tanítványok szavára hinni fognak Benne, vagyis értünk is: „Én bennük, és te bennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy Te küldtél engem, és hogy úgy szereteted őket, ahogy engem szerettél” (Jn 17,23). Jézus biztos abban, hogy az ő tanítását hitelesíteni nem a tudósok, nem a művészek, nem is a politikusok fogják, hanem azok a hívei, aki a belé vetett hitük erejével képesek annyira szeretni egymást, ahogy Jézus szerette őket – élete föláldozásáig. Pontosan ezt látta meg Garaudy: Jézus feltámadt, mert emberek egy csoportja egészen másképp kezdett el élni, mint ahogy eddig élt. Végül is Jézus feltámadását nem az üres sír igazolja, hanem az a tény, hogy ennek erejében képesek emberek fölülmúlni önmagukat, ösztönös önzésüket és így megváltoztatják a világot. Ez hitelesíti a mi életünk súlyát is. Kérdés: mert hiszek Jézus feltámadásában, már ma másképp élek, mint tegnap éltem? Ámen.

    Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvéthétfő

    Reggeli ima17 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    05

    https://youtu.be/8JLGc_vsA90

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiHúsvétvasárnap

    Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    04

    https://youtu.be/iOFZ_PQS-ks

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiFeltámadás liturgiája

    Reggeli ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    03

    https://youtu.be/TiJ9oS4PXAk

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Tihanyi Bencés Apátság prédikációiNAGYPÉNTEK

    Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    02

    https://youtu.be/e-sJkeZUa1U

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."